Péterfy Borit kérték fel Szócskáék a dohányzás elleni kampányfilm ágyjelenetéhez - VIDEÓ

Péterfy Bori is szerepel az egészségügyi államtitkárság dohányzás elleni küzdelmet erősítő kampányfilmében - számolt be a Blikk.

Különleges eszközöket vet be a dohányzás elleni küzdelembe az egészségügyi államtitkárság - számolt be a Blikk. A tárca Péterfy Borit kérte fel, hogy szerepeljen legújabb kampányfilmjében, az énekesnő pedig ruháitól is megvált az ügy érdekében egy ágyjelenet erejéig. A nemdohányzók védelméről hozott törvényt népszerűsítő kisfilmet keddtől vetítik a televíziók.

 

A szigorítás értelmében 2012 januárjától Magyarországon valamennyi zárt légterű nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás. Nem lehet majd rágyújtani a közintézményekben, a szórakozóhelyeken, a kocsmákban, bárokban sem. Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban, és ennek a betegségnek 90 százaléka a dohányzással hozható összefüggésbe.

TOP50 dohányzásellenes reklám

A kormány a dohányzás visszaszorítására törekszik

Míg Európában egyre kevesebben dohányoznak, Magyarországon egyre többen, a kormány éppen ezért a dohányzás visszaszorítására törekszik - derült ki a Fidesz frakcióvezetőjének sajtótájékoztatóján. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója szerint a dohányárusítás korlátozása visszaszoríthatja a fogyasztást és egészségvédelmi szempontból hasznos lehet.

Lázár János elmondta, hogy a probléma égető, mert a fiatalok körében robbanásszerűen emelkedik a cigarettázók aránya. Összetett kérdésről van szó - hangsúlyozta a frakcióvezető.

Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója az InfoRádiónak azt mondta, hogy a dohányárusítás korlátozása visszaszoríthatja a fogyasztást és egészségvédelmi szempontból hasznos lehet. A teljes tiltás azonban a bűnözés élénküléséhez vezethet.

A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy a fiatalok a jelenlegi gyakorlat szerint - elsősorban a szupermarketekben - könnyedén vásárolhatnak cigarettát, hiába tiltott ez a számukra. Gábor Edina kiemelte, hogy a külföldi példák azt mutatják, hogy ha csökken a hozzáférés, akkor az tervezhetővé teszi a fogyasztást.

A magyar társadalom a becslések szerint mintegy 400 milliárd forintot költ évente dohányzásra, átláthatóvá és szabályozottá kell tenni a dohánytermékek kereskedelmét - emelte ki.

Lázár János szövetségeseket keres a több tízezer munkahelyet teremtő feladat végrehajtásához - nemcsak a frakción belül, hanem az egész Parlamentben.

rádió hír meghallgatás: KLIKK

forrás: inforadio.hu

Bagóznak az életre, dobogós a halállistán Somogy

Aggasztó a statisztika, Somogy az elsők között a dohányos halállistán. Megyénkben a dohányzás okozta halálozás arányszáma az ezredforduló óta eleinte növekvő, majd csökkenő tendenciát mutatott.

A kedvező változás köszönhető a nemdohányzók védelmében hozott törvénynek, illetve az érvényesülését célzó akcióprogramoknak, fokozott ellenőrzéseknek – tájékoztatott a Somogy Megyei Kormányhivatal Kistérségi Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve.
A kép azonban a csökkenés ellenére is aggasztó: megyénket országosan csak Szabolcs-Szatmár–Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye előzi meg, évente ugyanis megközelítőleg 2500 lakos haláláért felelős a dohányzás Somogyban. Az adatok szerint kétszer annyi férfi hal meg, mint nő a dohányzás ártalmainak következtében. 

Az Országgyűlés idén április 26-án módosította a nem dohányzók védelméről szóló törvényt. Ennek értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – többek között szórakozó- és vendéglátóhelyeken –, munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek öt méteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. A tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki, 20 és 50 ezer forint közötti összegben, magánszemélyek esetében. Türelmi időt amúgy kapunk, csak április 1-jétől büntetnek.

Magyarország a dohányzást tekintve a világranglista dobogósa: a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Évente mintegy 30 ezer honfitársunk hal meg a  dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben. A területi megoszlás azonban még megyén belül is változó.
– Somogy megye kistérségei között jelentős az eltérés, ha a dohányzással összefüggő keringési, légzőrendszeri és daganatos megbetegedések okozta halálozásról beszélünk – hangsúlyozták a szakemberek. Míg a Balaton partján, a balatonföldvári, fonyódi és siófoki kistérségekben az országos átlag alattinál 50 százalékkal alacsonyabb ez az arány, addig a megye déli, határmenti területein, a barcsi, csurgói térségekben 20-50 százalékkal magasabb értékeket figyelhetünk meg az említett betegségcsoportokban. Kiemelkedő a kadarkúti és a lengyeltóti kistérségek magas halálozási arányszáma.

S hogy mit lehet tenni megyei szinten? A Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Egészségfejlesztési Osztálya koordinálja a Ciki a cigi című megelőzési programot, amely 2010- ben indult, és eddig 16 oktatási intézménybe jutott el. Emellett 2008. óta fut a szervbemutató program, amit 72 általános és középiskola diákjai láttak már. Dohányzás prevenciós vetélkedők és tanórák, egészséges életmód programok hívják még fel a figyelmet, de a legtöbbet a jó példa teheti: ha ugyanis a szülő nem dohányzik, gyereke kisebb eséllyel lesz "bagós". 

Intézkedést sürget a WHO 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente több mint 3 millió ember halála vezethető vissza a dohányzásra, és ha nem hoznak komoly intézkedéseket, akkor ez a szám 2025-re 10 millióra emelkedhet. A statisztikai adatok szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, közel 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.

forrás: sonline.hu

Füstadó a patikákban

Az egészségügyben a jövő évtől mérni fogják, hogy a biztosítottak felhagytak-e a dohányzással, szedik-e a gyógyszereiket. Nem egyszerűen követjük a világtrendet - mi fogjuk diktálni.

"Mit gondolnak, egy évvel a terápia megkezdése után a cukorbetegek hány százaléka szedi be a gyógyszerét?" A hallgatóság tippelt, Molnár Márk Péter, a Corvinus egyetem oktatója pedig pillanatnyi szünetet tartott a hatás növelése érdekében. Tudta, nincs olyan pesszimista orvos a teremben, aki eltalálná a valóságot: egy év után mindössze a felük. Mindez az év elején történt, amikor Molnár a legfrissebb kutatását ismertette. Az állak akkor estek le teljesen, amikor kiderült: 22 százalék ez az arány. Az ország mégis egyetlen évben 30 milliárd forintot fizet ki a gyógyszerükre - javarészt feleslegesen.

A betegek négy százaléka sosem váltja ki vérzsírcsökkentőjét, csak hasal valamit, ha rákérdeznek a hatására. A többiek jó része úgy szedi, mintha úgy működne, mint a fájdalomcsillapító, csak akkor kellene bekapni, ha gyors segítségre van szükség, mondjuk mert túl zsírosat (vagy antidiabetikumnál: cukrosat) evett az ember. Holott jó részük arra szolgál, hogy megelőzze a bajt - agyvérzést, amputációt, infarktust. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb krónikus nyavalya életmódváltást követel; a csontritkulás fő ellenszere például a mozgás, ám az érintettek közül sokan inkább "mozgásdiétát" tartanak, a szívbetegek nagy része kíméli is az izmait. A magas koleszterinszintűek világszerte vétkeznek, a különbség csak abban áll, hogy nálunk csülökkel, másutt marhasülttel. A tüdőbetegek jó része cigarettázik tovább, mintha a szervezete nem adott volna vészjeleket. Végül az egészségbiztosítók besokalltak, s egyre több helyen mondják: a gyógyszerek támogatásánál ezentúl azt is figyelembe veszik, mennyire működik együtt a beteg az orvosával.

Ám mi köze a tb-nek a magánszféránkhoz? Miért tartozik rá, ha valaki szereti a hasát, dohányzik vagy keveset mozog? A gyógyszerkeretet közpénzből támogatják, és fontos, hogy minél ésszerűbben költsék el, a beteg és a biztosító is kapjon visszajelzést állapota javulásáról. Nem véletlen, hogy egy-egy betegségnél számos országban alkalmazzák már ezeket a módszereket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) most egyszerre lép nagyot, mert ennyiféle kórképnél, mint nálunk tervezik, egy időben egy ország sem vezette be az új szemléletmódot.

A tervek izgalomba hozták az egészségügyet, konferenciákat szerveznek, s ha valaki azt hinné, ezeken a gyógyszergyárak vagy az orvosok tiltakoznak, hát téved. Még jogszabály-módosításra sincs szükség; a hatályos egészségügyi törvény is lehetővé teszi a szigorítást. A szakemberek zöme egyetért az alapelvekkel, legfeljebb a részletekkel vitáznak. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a kormány által felszámolt Egészségbiztosítási Felügyelet alapító elnöke például attól óv, nehogy diszkriminálják az elhízott, dohányzó középkorúakat, pusztán mert velük lehet legkiválóbban illusztrálni az egyén felelősségét, nem ébresztenek ugyanis részvétet a többiekben.

A nehézségek közé tartozik, hogy bár az orvosokat anyagilag is érdekeltté teszik a változtatásokban, az átlagosan kilencperces orvos-beteg találkozásokba aligha fér bele az életmódra vonatkozó részletes felvilágosítás, ezért jövőre felvilágosító kampányokat és ingyenes betegképzéseket is indítanak. Egyetlen túlsúlyos középkorútól sem várják, hogy huszonéves lányokkal járjanak fitneszklubokba, és hatvanéves férfiaknak sem kell majd kockahasat gyúró fickók között edzeniük; számukra napi két-három kilométeres séta is elegendő.

Az újítás januártól indul, és elsőként a krónikus tüdőtágulásos (COPD) betegeket érinti. Mielőtt megijednénk, hogy a kormány súlyos betegeket küld a halálba elérhetetlenségig drágítva gyógyszereiket, jó tudni: ugyan orvosi segítség nélkül légzőfelületük egyre nagyobb hányadát veszítik el - ha viszont dohányoznak, a gyógyszer nem is szívódik fel a szervezetükbe. Márpedig 90 százalékuk az után is dohányos marad, hogy tudják: az életük múlik azon, le tudnak-e állni. Az egészségbiztosító évi tízmilliárd forintot költ a gyógyszerükre, nagyrészt feleslegesen.

"Megkérdeztem dohányos barátaimat, mit tennének, ha ilyen döntés elé állítanák őket. Azt mondták, vélhetően semmit, legfeljebb megemelkedne néhány száz vagy ezer forinttal a havi számlájuk" - mondja Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem kutatója; szerinte ez is jelzi: a dohányzás betegség.

Valóban, még a tüdőgyógyintézetben két kezelés közben is dohányoznak. Jövő ősztől uniós támogatással ingyenes dohányzásleszoktató tanfolyamok kezdődnek, mert azt is tanulni kell, hogyan legyünk okosan betegek, s várhatóan az év utolsó negyedévében az orvosi rendelőkben olyan történik majd, ami még sosem. Nem egyszerűen megkérdezik majd, "és hogy állunk a cigarettával?", hanem megmérik a tüdőbetegek szervezetének nikotinszintjét, a nyálból vagy vérből vett mintával. Ha dohányzik, csökkentik gyógyszere társadalombiztosítási támogatását. A mértékről decemberben zárulnak le az egyeztetések, ma azonban a legvalószínűbb forgatókönyvnek az látszik, hogy a renitens betegeknek ezer forint körüli költségemelkedéssel kell számolniuk.

A második érintett csoport a magas koleszterinszinttel küzdők köre. A jövő év első fele itt is felvilágosítással és a kiindulóállapot feltérképezésével telik. Ha vérzsírszintjük magas marad, előbb a dózist emeli az orvos, majd a gyógyszert cseréli le, mert az egészségbiztosítónál azt remélik, a második szernek életmódváltással együtt már eredményt kell hoznia - ha a beteg rendszeresen szedi, és önmérsékletet tart az étkezésnél.

Vége szakad annak is, hogy az orvosnál bólogassunk, "igen, napi három szemet, nyolcóránként, megjegyeztem". Aztán csak a receptek felét váltjuk ki, mondván, ha ezt mind beszednénk, nem maradnánk életben. S amit megvettünk, azt sem vesszük be rendesen, mert a reggeli rohanásban vagy hétvégén elfelejtjük. Jövőre jön az e-recept, az orvos pedig e-jelentéseket küld majd a biztosítónak, és a kétféle "e" összefut - a tb-nél és a doktorunk gépén. Látni fogják, kiváltottuk-e a gyógyszert, és arra is rájönnek, ha fiókban maradtak a pirulák, hiszen megcsúszunk a következő doboz megvásárlásával.

A harmadik csoport a cukorbetegeké, de nem a veleszületett és nem is a súlyosabb, hanem a még tablettákkal (tehát nem inzulinnal) karbantartható állapotúaké. Nekik ezután is negyedévente kell kontrollra járniuk, és itt nem pusztán a mozgásgazdag életmód és a diéta fontosságáról beszélnek nekik, hanem ellenőrzik, mennyire tartják be az étrendet. Eddig elkerülendő az orvos szemöldök-összehúzását elég volt a kontroll előtt egy-két napig diétázni, ám most nem csak a vércukorszintet mérik majd - van ugyanis ennél "hosszabb memóriájú" része is a vérünknek. Itt is jövő év utolsó negyedévében lehet változás a patikai árakban, de a siker az volna, ha egy fillér többlet sem folyna be az OEP kasszájába, mert az lenne az igazi megtakarítás. Az Egyesült Államokban például 300 milliárd dollárra becsülik azt az éves kárt, amit a nem megfelelő beteg-együttműködés okoz.

forrás: hetivalasz.hu

Új szabvány – Emberéleteket menthet a magától elalvó cigaretta, a gyártók mégsem lelkesednek érte

A tűzoltók örülnek, a cigarettagyártók már kevésbé. És a legjobban –kivételesen – a dohányzók járnak: Európa-szerte több száz életet megmenthet évente a magától elalvó (szakszerűbben: csökkentett gyúlékonyságú) cigik bevezetése. November 17. óta kizárólag ezeket szabad árulni az egész EU-ban, így Magyarországon is.

„Ezernél is többen meghalnak az unióban évente dohányzás okozta tűzesetekben. Finnországban, ahol már tavaly áprilisban kötelezővé tették az újfajta cigarettákat, 43 százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma” – mondja lapunknak Frédéric Vincent, az Európai Bizottság egészségügyi kérdésekért felelős szóvivője. Az ötlet az Egyesült Államokból származik. A cigarettapapírba két vastagabb papírszalagot illesztenek: ha a cigit nem szívják, és a parázs eljut a papírgyűrűk egyikéig, magától elalszik. Ha tehát a dohányos elbóbiskol a kanapén tévénézés vagy az ágyban olvasás közben, sokkal kisebb eséllyel okoz lakástüzet.

„Nem örülünk a változásnak, a cigarettapapír beszerzési költsége ötszörösére emelkedett. Ez öt-tíz százalékkal növeli egy doboz cigi árát” – válaszolja a Népszabadság kérdésére a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója, Füzi Csaba. Ám mivel a dohányipar nagy szereplői bejelentették, hogy „piactiszta állapotot” szeretnének, a sátoraljaújhelyi cégnek is követnie kellett őket. Ha a piac engedné, az árnövekedést átterhelnék a vevőkre, de a vezérigazgató szerint ezt aligha tehetik meg. „Tovább csökken az utóbbi években amúgy is apadó profit” – vonja le a következtetést.

Hogy a november 17-i határidőt tartani tudják (ezen a napon jelentek meg az új biztonsági szabványok az EU hivatalos lapjában), a hazai cégek már az idén nyáron elkezdték szállítani az üzletekbe a csökkentett gyúlékonyságú cigarettákat. „A kereskedőket is tájékoztattuk az átállásról, hiszen nekik is tudniuk kellett, mikortól nem árulhatják a szabványnak nem megfelelő dohányrudakat. Ezt a készletgazdálkodásnál ők is figyelembe vették” – feleli érdeklődésünkre Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. Úgy tapasztalta, hogy az egész dohányipar felkészült a váltásra; az már cégenként változik, ki hová építi be a plusz gyártási költségeket.

Teendőkkel bőven ellátta a gyártókat az uniós jogszabály. Mint Füzi Csaba elmagyarázza, az újfajta cigaretta másképpen ég, az új papír a füsthozamot is módosítja. „Emiatt a cigaretta konstrukcióját is módosítani kellett. Az élvezeti érték nem változhat” – hangsúlyozza.

Időt hagyott a dohányiparnak az EU, választást viszont nem. „Az Európai Bizottság 2008-ban tett ajánlást az új biztonsági követelményekre, ezeket a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek is támogatták. Az ipar is elfogadta: nem nagyon tehetett mást” – idézi fel Frédéric Vincent szóvivő. A bevezetés ezután fokozatos volt (az EU-intézményeknek otthont adó Belgiumban például egy ideje már a magától elalvó cigit árulják), mint ahogy Amerikában is államonként lépett életbe az új szabályozás. New York államban már 2004 óta a csökkentett gyúlékonyságú változatot árulják, és 2009-re 33 százalékkal kevesebben haltak meg dohányzás okozta tüzekben. Ugyanezt a technológiát választották Kanadában és Ausztráliában is.

A legderűlátóbban a Magyarországon piacvezető British American Tobacco Hungary áll az újdonsághoz. „Nem nehézségként éljük meg a dolgot: újabb előírás ez, amelynek eleget kell tenni. Szigorúan szabályozott iparág a miénk, az egyetlen megoldás a követelmények maradéktalan betartása” – véli Seres Nikolett vállalati kommunikációs vezető.

A legbiztonságosabb persze – jegyezte meg Brüsszelben John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi EU-biztos –, ha valaki egyáltalán nem dohányzik. Csakhogy ez már egy másik küzdelem.

forrás: nol.hu

Minél több a rizikófaktor, annál nagyobb a túlélés esélye

A koszorúér-betegség nem egyetlen kórokozó következménye, kifejlődésében sok kockázati tényező játszik szerepet, és minél több rizikófaktor működik, annál nagyobb a betegség kialakulásának esélye. Egy hatalmas vizsgálat most azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy az első szívinfarktus következtében kórházba kerülő betegek túlélési esélye annál jobb, minél több kockázati tényező található a kórelőzményükben.

Öt kockázati tényező – dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbaj, az emelkedett vérzsírszint, illetve örökletes faktorok – a szívrohamesetek többségében megtalálható. Ezek befolyásolható kockázati tényezők, beleértve a genetikai jellemzők egy részét is, amelyekről bebizonyosodott, hogy bizonyos életmódbeli változtatásokkal ezek is megváltoztathatók.

Kockázati tényező az elhízás is, de ezzel kapcsolatban több, az infarktusos halálozással összefüggő, előnyös hatás is kiderült, ezért úgy tűnik, hogy ez sem tartozik ebbe a listába. Befolyásolhatatlan kockázati tényező vitathatatlanul az életkor: minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye az infarktusra.

John G. Canto és munkacsoportja az amerikai statisztikák 1994 és 2006 közötti adataiban 542 008 olyan beteget talált, aki első infarktusa miatt került az 1977 kórház valamelyikébe. Ezek között csupán 14,4 volt, akinél a kiválasztott öt rizikófaktorból egyetlenegy sem állt fenn. Mindenkit meglepett, amikor a kockázati tényezőket és a betegek halálozási adatait szembesítették: az öt rizikófaktorú betegeknek mindössze 3,6 százaléka halt meg, míg a kockázatmentesek körében a halálozási arány 14,9-re rúgott.

A szakértők feltételezése szerint több kockázati tényező esetén több, a betegséget megelőző gyógyszert, kezelést kaptak az akkor még panaszmentes betegek, és ez a szívroham bekövetkezése ellenére továbbra is kedvezően befolyásolta sorsuk alakulását. A cikket a JAMA közölte.

forrás: MTI