A megálló közepén nem tilos a dohányzás

Tegnap este az RTL Klub híradójában is bemutatták azt a képet, melyen egy BKV ellenőr két közterület felügyelő társaságában dohányzik, és amit elsőként itt a BKV-figyelőn láthattak az utasok. A csatorna megkereste a közterület-felügyeletet és a BKV-t is, és megtudták, hogy minden szabályos, ami a képen látható. Azt is megtudtuk, hogy dohányozni csak a padkától számított két méteren belül nem szabad, tehát az érintett megállónak akár a közepén is rá lehet gyújtani, csak kérdés, hogy akkor mi értelme van így a törvénynek. 

Íme a videó:

forrás: bkvfigyelo.postr.hu

Önerőből leszokni a cigiről szinte lehetetlen

A dohányzás elleni harc igazoltan leghatékonyabb eszköze a cigaretta árának növelése. Viszont a leszokáshoz is pénz kell: a támogató, bizonyítottan hatékony szerek ára egy hónapra meghaladhatja harminc doboz cigarette árát. Vonzóbb lehetne a leszokás, ha az egészségbiztosítási pénztár legalább részben támogatná ezeket a szereket.

"A dohányzásról nagyon nehéz leszokni. A nikotinfüggő, önerőből leszokni kívánó dohányosok közt a sikeres, azaz még egy év múlva sem dohányzó emberek aránya csupán 1-3 százalék. Ez az arány vényköteles gyógyszerrel, pszichés támogatással, az orvossal való rendszeres találkozókkal és a család, a környezet támogatását is élvezve 30-50 százalékra tornázható fel. Azaz még így is csak minden második-harmadik dohányosnak sikerül a cigarettát véglegesen elhagynia. A leszokás ugyanis nagyban függ attól is, hogy ki mennyire függő, ez pedig részben genetikailag meghatározott" - mondja dr. Mucsi János, a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért szervezet elnöke. A szakember szerint a nikotin legalább olyan erős függőséget alakít ki, mint a heroin.

Elméletileg a tüdőgondozókban kaphatnak támogatást a leszokni vágyók

Ma Magyarországon a 120 tüdőgondozó szinte mindegyikében van olyan tüdőgyógyász, aki egyben leszokás-specialista is. A tüdőgondozók leszokást támogató programjaiba évente mintegy 9000 páciens lép be, és körülbelül 3-4000 a sikeresen leszokók száma. Mucsi János szerint a segítséget kérők száma a zárt közterületekre vonatkozó teljes dohányzási tilalom 2012. januári bevezetésével várhatóan háromszorosára nő.

A helyzet abszurditása, hogy a tüdőgondozók ezirányú tevékenységüket nem reklámozzák, mert ilyen szolgáltatás nyújtásakor a jelenlegi egészségbiztosítási elszámolásban konkrétan veszteséget termelnek. Ily módon a dohányosok többsége jellemzően nem is tud róla, hogy a leszokáshoz tüdőgyógyász szakembertől is kérhetne segítséget, nem beszélve arról, hogy a dohányosok többsége, ha teheti, nem megy be a tüdőgondozóban kezelt köhécselő betegek közé. 

A szakrendelők nem érdekeltek a leszokást támogató rendelésekben

Jelenleg az az összeg, amelyet a tüdőgondozók a leszokásban való támogatásért elszámolhatnak, a vizit önköltségét sem fedezi. "A szakorvos egy beteg leszokásának támogatásáért 500 pontot számolhat el az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP), ez bruttó 750-800 forintnak felel meg. Ennek kellene fedeznie a közüzemi költségeket, valamint a takarítónő, az ápolónő és az orvos fizetését. Egy ilyen vizit ráadásul nem 15 perces villámtalálkozás, többnyire 30-60 perc között van" - mondja dr. Mucsi.

Ezért a szakrendelők rendszerint nem is leszokástámogatásként könyvelik el az ilyen viziteket, hanem alapvizsgálatként, amiért már 750 pontot számolhatnak el. "Azt gondolom, hogy ha már a dohányosoknak a zárt köztéri dohányzás betiltásával adunk egy pofont, legalább a másik oldalon, a leszokástámogatás oldaláról nem kellene. Ma, ha egy leszokni vágyó bejelentkezik egy tüdőgondozóba, általában egy-két hónapot kell várnia. Pedig aki elhatározza, hogy leszokik, jellemzően azonnal szeretne, nem pedig két hónap múlva. És valóban nem szerencsés az sem, hogy a leszokni vágyóknak a köhögős légúti betegek közé kell beülniük várakozni" - teszi hozzá a szakember.

Betegséggel nem küzdő dohányos a mostani rendszerben így általában nem kéri tüdőgyógyász szakember támogatását - inkább a nehezebb utat választja.

A fiatal magyar nők fele dohányzik

A magyar lakosság 36 százaléka rendszeresen dohányzik, az Európai Unióban ennél többen csak Görögországban dohányoznak. Míg a legtöbb fejlett országban csökken a dohányosok aránya, nálunk emelkedik. A legriasztóbb a helyzet a 18-35 éves nők körében, akiknek 48 százaléka gyújt rá rendszeresen.

A leszokást támogató szerek kiugróan drágák

A nikotin az agyban a nikotinreceptorokhoz kapcsolódva fokozza az ingerületátvivő dopamin termelődését, amely ráadásul nagy hullámokban "önti el" a dohányos agyát. Az újabb cigaretta iránti vágy akkor erősödik fel, amikor a dohányos a dopaminhullám "völgyébe" kerül.

A tüdőgyógyászok a leszokni vágyóknak többnyire vareniklin hatóanyagú szert írnak fel. A vényköteles gyógyszer hatásának lényege, hogy hatóanyaga a nikotinhoz hasonlóan ugyancsak az idegsejtek nikotinreceptoraihoz kapcsolódik, nagy hullámok helyett viszont folyamatos, mérsékelt dopamintermelődést biztosít.

Mivel a gyógyszer a nikotinreceptorokhoz kapcsolódik, ha valaki mégis elcsábulna egy cigire, az abban lévő nikotin már nem tud ugyanezekhez a recoptorokhoz kapcsolódni, mert ahhoz sokkal erősebben kacsolódik a vareniklin, ily módon a cigaretta nem is képes a korábban megszokott dopaminhullámot kiváltani, azaz a várt kellemes hatása elmarad. Jelenleg a szert az OEP nem támogatja, egy doboz ára közel 23 ezer forint, és a tüdőgyógyászok legalább három doboznyi, körülbelül három havi adag bevételét ajánlják.

Az EU-ban használt másik leszokást támogató hatóanyag a bupropion, amely szintén vényköteles. A probléma vele az, hogy a hatóanyagot itthon csak depresszió ellen törzskönyvezték, leszokástámogatásra nem. Ezért tüdőgyógyász nem is írhatja fel, csak ideggyógyász vagy pszichiáter, de a depressziós betegek jelentős TB-támogatás mellett juthatnak hozzá. A vényköteles gyógyszerek általában hatékonyabbak a vény nélkül kapható nikotintapaszoknál, rágóknál. E szereket az OEP jelenleg szintén nem támogatja.

Segíthetne az egészségbiztosító a leszokni vágyóknak

"A leszokástámogatás az egyik legköltséghatékonyabb terápia lehetne, hiszen csak néhány alapvizsgálatot (mellkasröntgent, EKG-t, légzésfunkciós, illetve szénmonoxid-vizsgálatot) kell hozzá elvégezni, míg a különböző, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kezeléséből fakadó megtakarítás ennek sokszorosa. A szakma szeretné elérni, hogy a nikotinfüggőséget bizonyítottan mérséklő szereket az OEP 50 százalékban támogassa" - mondja Mucsi János tüdőgyógyász.

Ami segíthet a leszokásban

Aki már próbált leszokni, tudja, hogy nem elég az elhatározás. Ahhoz, hogy néhány hónap múlva ne nyúljunk újra a cigihez, jó, ha többféle támogató eszközt is igénybe veszünk.

A leszokás hatékony eszközei:

- Az első három hónapban segíthetnek a gyógyszerek, a nikotintapasz, a nikotinos rágó.

- Nagyon fontos a pszichés támogatás, amelynek segítségével feltárhatjuk, tudatosíthatjuk, hogy jellemzően mikor, milyen helyzetekben gyújtunk rá, és milyen egészségre nem káros pótcselekvésekkel helyettesíthetnénk ezekben a szituációkban a cigit. Ezeket a helyettesítőket érdemes már a leszokás elhatározása előtt tisztázni magunkban. Hatékony lehet a csoportterápia is, valamint segíthetnek a szenvedély megtörését célzó meditációk is.

- Az orvosi ellenőrzés, a szakemberrel való rendszeres találkozás egyik előnye, hogy az orvosi tekintélynek bizonyítottan visszatartó ereje van, így átsegíthet a nehéz helyzeteken.

- Fontos, hogy a család, a szűkebb környezet is támogassa a leszokást.

forrás: origo.hu

Tízmillió napnyi betegséget okoz évente a passzív dohányzás

Világszerte száz halálesetből körülbelül egy a passzív dohányzás következménye - derül ki az Egészségügyi Világszervezet genfi kutatócsoportjának tanulmányából, amelyet a Lancet brit orvosi lap közöl. A számítások szerint évente több mint 600 ezren vesztik életüket a dohányfüstnek való kitettség miatt, közülük 165 ezer a gyerek.

A dr. Anette Prüss Ustün vezette kutatócsoport 192 ország 2004-ben gyűjtött adatait elemezte. Nemcsak a passzív dohányzás halálos áldozatainak számát becsülték meg, megkísérelték azt is felmérni, hogy a dohányfüst mennyivel csökkentette a világ népességének egészségen töltött napjainak számát.

Eredményeik szerint világszerte a gyerekek 40, a nemdohányzó férfiak 33, a nemdohányzó nőknek pedig 35 százaléka volt kitéve a dohányfüstnek. A passzív dohányzás 379 ezer esetben koszorúérbetegség, 165 ezer embernél alsó légúti fertőzés, 36 900-nál asztma, 21 400 esetben pedig tüdőrák kialakulása miatt bizonyult halálosnak.

Évente világszerte 603 ezer ember halálát okozza a passzív dohányzás, ez egy százaléka a globális halálozásnak. A passzív dohányzásban elhunytak 47 százaléka nő, 28 százaléka gyerek, 26 százaléka pedig férfi volt. A passzívan beszívott dohányfüst világszerte 10,9 millió napnyi betegséget okozott a Föld lakóinak 2004-ben.

A világon 1,2 milliárd ember dohányzik, közülük évente 5,1 millióan vesztik életüket a káros szokás miatt. A dohányzás passzív és aktív halálos áldozatainak száma tehát több mint 5,7 millió volt 2004-ben.  

A világ lakosságának csupán 7,4 százaléka él olyan országban, ahol életbe léptettek dohányzást korlátozó jogszabályokat. Ezeknek a törvényeknek elsősorban a passzív dohányosok élvezik előnyét: dohányfüstnek való általános kitettségük ugyanis 60 százalékkal csökkent, de a bárokban, éttermekben csaknem 90 százalékkal kevesebb dohányfüstöt kell beszívniuk. Magyarországon 1999 óta szintén törvény védi a nemdohányzókat.

forrás: origo.hu

Az ébredés utáni dohányzás a legkárosabb

Nagyobb kockázattal alakul ki rák azoknál a dohányosoknál életük folyamán, akik már közvetlen ébredés után rágyújtanak - állítják amerikai kutatók.

A Cancer című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz 7610 dohányos "füstölgési" szokásait elemezték. Kiderült, hogy a felkelést követő első 30 percben való rágyújtás csaknem megduplázta a tüdőrák kockázatát, míg a többi, cigarettázással kapcsolatos szokástól független volt a rizikó mértéke.

Az amerikai Penn State College of Medicine munkatársai 4776 tüdőrákos dohányzó embert és 2835 nem tüdőrákos dohányost vontak be tanulmányukba. Kimutatták, hogy a felkelést követően 30 percen belül rágyújtó dohányosoknál 79 százalékkal nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik ennél tovább vártak a napi első cigarettájukkal.

Ugyanezen folyóiratszám egy másik tanulmányában 1850 dohányost vizsgáltak, akik közül 1055-nek valamilyen típusú fej-nyaki daganata volt. Az elemzés azt mutatta, hogy azoknál, akik az ébredést követően fél órán belül cigarettáztak, 59 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki tumor.

"Ezeknek a dohányosoknak a szervezetében nagyobb a nikotin és valószínűleg más mérgező anyagok koncentrációja, és függőségük is erősebb lehet, mint azoké, akik legalább egy fél óráig kibírják dohányzás nélkül" - adott egy lehetséges indoklást a BBC kérdésére Joshua Muscar kutatásvezető.

forrás: MTI

Egy füstös kocsmában két óra olyan, mint négy cigi elszívása

A nemzetközi példák szerint a dohányzás zárt köztereken való betiltása nem csak a passzív, az aktív dohányosokra is pozitívan hat. Az utóbbi csoport ugyanis a tiltás hatására erőteljes lökést kap a leszokáshoz, a tiltást bevezető országokban mindenütt csökkent a dohányosok aránya.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a világ lakosságának csupán 7,4 százaléka él olyan országban, ahol életbe léptettek a dohányzást korlátozó jogszabályokat. Az első ilyen állam 1998-ban Kalifornia volt, amelyet Ausztrália és számos európai ország (Írország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország) követett. Az egészségügyi statisztikák szerint a törvényeknek mind az aktív, mind a passzív dohányosokra előnyös hatása van.

A WHO adatai szerint ugyanis a passzív dohányosok dohányfüstnek való általános kitettsége azokban az országokban, ahol a zárt közhelyeken betiltották a dohányzást, átlagosan 60 százalékkal csökkent, a bárokban, éttermekben pedig csaknem 90 százalékkal kevesebb dohányfüstöt kell beszívniuk.

Egy olasz vizsgálat például a bárokban, szórakozóhelyeken átlagosan 95 százalékkal alacsonyabb nikotinszintet mért a levegőben a dohányzást betiltó 2005-ös törvényt követően.

A korlátozó rendelkezések bevezetése után pár hónappal a bárban dolgozók kevesebb légúti problémáról számoltak be Írországban és Skóciában; a nyálukban, a kilélegzett levegőben és vérben a korábbinál lényegesen kisebb mértékben voltak jelen a dohányfüst hatását jelző anyagok.

A tiltás segít a dohányosoknak is

A nemzetközi példák szerint a betiltás sok leszokni várgyó dohányosnak is lökést ad. Kaliforniában például az 1998-as bevezetés előtt még 23 százalék, 2006-ban viszont már csak 13 százalék volt a dohányosok aránya. A dohányosok számának csökkenésével párhuzamosan látványosan csökkent a tüdőrák előfordulása is.

Írországban a 2004-es tiltórendelet bevezetése után három évvel a dohányosok aránya 5 százalékkal volt alacsonyabb.

A dohányzás betiltása mindenütt éles társadalmi vitát váltott ki

Még az egészséges életmódot általában támogató Kalifornia államban sem volt egyszerű feladat a dohányzást korlátozó törvény bevezetése. Az ellenvéleményüket megfogalmazó csoportok azzal érveltek, hogy a szórakozóhelyek dohányfüst-mentesítése csődbe viszi a vállalkozásokat, megtagadja a felnőttektől a dohányzás szabadságának jogát, és egyébként is nehéz lesz betartatni. A dohányipar kilenc alkalommal kísérelte meg az 1998-as törvény hatályon kívül helyeztetését, és 18 millió dollárt költött az intézkedést helytelenítő ellenkampányra.

A dohánygyárak sebezhető pontja azonban a passzív dohányzás: ugyanis ahogy érvelni lehet a dohányosok jogai mellett, úgy lehet érveket felsorakoztatni a nemdohányzók egészsége mellett is.

A passzív dohányzás bizonyítottan egészségkárosító

A legszembetűnőbb tünetek, amelyeket egy nemdohányos egy füstös kocsmában hamar észlelhet magán: a szem- és orriritáció, a köhögés, valamint az esetleges fejfájás, a légúti allergiában szenvedőknél pedig súlyos rohamok is kialakulhatnak.

Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikusan fennálló passzív dohányzás akár olyan mértékben is károsíthatja a felső légutak nyálkahártyáját, mint amelyet a rendszeresen dohányzóknál észlelnek a szakemberek. Becslések szerint egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra nagyjából annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó személy.

Komoly kockázati tényező az egész családra, ha valamelyik szülő dohányzik

A viszgálatok szerint a passzív dohányzás mintegy 30 százalékkal növeli a tüdőrák és 25 százalékkal a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A legkárosabb a füst a gyerekekre, mivel az ő immun- és idegrendszerük még fejlődésben van, így minden külső hatás erőteljesebben befolyásolja az egészségüket. A bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések egyértelműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, akiknek legalább egy vagy mindkét szülője dohányzik.

A cigarettázó szülők gyermekeinél ezenfelül felnőttkorban nagyobb a tüdő daganatok kialakulásának kockázata. A passzív dohányzás igazoltan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is, már dohányzó szülőkkel élő kamaszoknál például megfigyelhető, hogy az artériák fala megvastagszik, csökkentve ezzel az erek rugalmasságát.

Ezen túl a passzívan dohányzó gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek később maguk is dohányozni, mint nemdohányzó családban élő társaik. 

A világban évente több mint 600 ezren halnak meg passzív dohányzás miatt

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világban évente az elhalálozások 1 százalékának oka passzív dohányzás. 2004-ben 192 ország statisztikái alapján 603 ezren vesztették életüket dohányfüstnek való kitettség miatt, közülük 165 ezer volt a gyerek. A passzív dohányzás 379 ezer esetben koszorúér-betegség, 165 ezer embernél alsó légúti fertőzés, 36 900-nál asztma, 21 400 esetben pedig tüdőrák kialakulása miatt bizonyult halálosnak.

2004-ben a WHO adatai szerint a világban 1,2 milliárd ember dohányzott, közülük évente 5,1 millióan vesztik életüket a káros szokás miatt. A dohányzás passzív és aktív halálos áldozatainak száma tehát több mint 5,7 millió volt 2004-ben.

Magyarországon 2004-ben a passzív dohányzás halálos áldozatainak száma 2300 volt, vagyis az aktív dohányzás miatt meghaltaknak körülbelül 10 százaléka.

forrás: origo.hu

Kiket fenyeget leginkább a dohányzás miatti emlőrák?

Nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata azokban a nőkben, akik a menopauza előtti korban, különösen még gyermekszülés előtt dohányoznak - állapították meg amerikai kutatók.

Az emlőrák világszerte a leggyakoribb a nőket sújtó daganattípusok közül. A dohányfüstben található rákkeltő anyagok, melyeknek a tüdőrák kialakulásában játszott oki szerepe régóta ismert, az emlőrák kiváltására is képesek lehetnek.

A kései szülés és a szoptatás elmaradása növeli az emlőrák kockázatát

Jelenlegi ismereteink szerint az emlőrák kockázatát veleszületett és életmódbeli tényezők egyaránt befolyásolják. A legjelentősebb genetikai hajlamosító tényező a BRCA1 és 2 gének mutációja. Az emlőrák kockázatát növelheti a hosszú termékeny időszak (korai első menstruáció és kései menopauza), a gyermektelenség vagy kései első szülés, és a szoptatás elmaradása. Míg ezek a paraméterek nem, vagy nem egykönnyen befolyásolhatók, a megelőzés szempontjából nagy hangsúlyt kapnak azok az életmódbeli hajlamosító tényezők, amelyek elvben teljesen kontrollálhatók.

A táplálkozás is befolyásolja a daganat kialakulását

Amiket leginkább érdemes elkerülni: az állati zsiradékban gazdag, rostokban és vitaminokban szegény táplálkozás, az elhízás, és a mozgásszegény életmód, valamint az alkoholfogyasztást és a dohányzás, amelyet sokan és sokszor gyanúba kevertek már a daganattípussal kapcsolatban.

Most megjelent tanulmányukban Fei Xue és kollégái a brighami Női Klinika és a Harvard Egyetem Klinikája (Egyesült Államok) archívumainak felhasználásával az 1976 és 2006 közötti időszakból 111140 aktívan dohányzó, illetve az 1982 és 2006 közötti időszakból 36017 passzív dohányos (vagyis mások dohányfüstjét elszenvedő) nő adatait tekintették át, hogy pontosabb képet kapjanak az aktív és passzív dohányzásnak az emlőrák kialakulásában betöltött szerepéről.

Minél fiatalabb korban kezd dohányozni egy nő, annál nagyobb a kockázat

A vizsgált időszak alatt a résztvevők közül 8772 nőben alakult ki emlőrák. Ennek kockázata annál magasabbnak bizonyult, minél nagyobb volt a pillanatnyi és korábbi aktív dohányzás mértéke, minél hosszabb volt a dohányosként töltött idő, minél fiatalabb korban kezdett a beteg dohányozni, illetve minél magasabb volt nála a doboz-év szorzat értéke (a naponta elszívott doboz cigaretták száma megszorozva az adott dohányzási aktivitású évek számával).

A menopauza fordulópont az emlőrák kialakulása szempontjából

A menopauza előtti dohányzás egyértelműen növelte az emlőrák kockázatát, míg a menopauza utáni dohányzás, úgy tűnik, csekély mértékben csökkentette. Ez utóbbi jelenséget a kutatók a dohányzás ösztrogént ellensúlyozó hatásával próbálják magyarázni. Eszerint a dohányzás tovább csökkenti a menopauza után amúgy is alacsony ösztrogén-szintet, s ez esetleg viszonylagos védelmet nyújthat az emlőrákkal szemben. (Ennek ellenére természetesen menopauza után is káros a dohányzás, hiszen az emlőrákkal szemben a tüdőrák és más daganattípusok kockázatát növeli.)

A passzív dohányzás nem növeli az emlőrák kockázatát

Ugyanakkor azok körében, akik sosem dohányoztak, illetve gyerekként vagy felnőttként dohányfüstnek voltak kitéve, nem volt tapasztalható az emlőrákos esetek halmozódása. A dohányos szülőkkel egy háztartásban töltött gyermekévek, az otthoni és munkahelyi passzív dohányzás, illetve a dohányossal egy háztartásban leélt évek száma - miután az eredményeket a többi lehetséges hatótényező figyelembe vételével korrigálták - nem mutatott összefüggést az emlőrák kockázatával.

A kockázati tényezők hatása összeadódik

A vizsgálat eredményeit összegzendő a kutatók kidolgoztak egy kombinált mutatót, amely magában foglalja a mennyiséget, az életkort a dohányzás megkezdésekor, és a dohányosként eltöltött teljes időtartamot. Ezt az indexet az emlőrák előfordulásával összevetve az a tendencia rajzolódott ki, hogy míg a könnyű és közepesen erős dohányosokban a kockázat fokozódása nem kimutatható, azoknak az erős dohányosoknak, akik fiatalon kezdték a dohányzást, illetve hosszú ideig és sokat dohányoztak, számottevő kockázatnövekedéssel kell szembenézniük. Ez összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a dohányzás különböző mérőszámai egyenként is, együttesen pedig összeadódó jelleggel gyakorolnak hatást az emlőrák kialakulására.

forrás: origo.hu

"A dohányzás egy betegség, és a betegeket gyógyítani kell, nem pedig büntetni"

Hallgasd meg!

A tervek szerint a keringési problémákkal élők és a tüdőbetegek körében próbálnák ki először az úgynevezett beteg-együttműködési programot, amelynek egyik része lenne, hogy a gyógyszerár-támogatás csökkentésével büntették azokat, akik nem vesznek részt az előírt rehabilitációs programokon. 

A gyógyszerár-támogatási rendszer jövő évi módosításairól szóló előterjesztésben szerepel az is, hogy a krónikus tüdőbetegeknek központilag támogatott dohányzásleszoktató programon kellene részt venniük, és ha azután sem teszik le a cigarettát, akkor 90 százalék helyett csak 55 százalékos tb-támogatást kapnának a gyógyszerükhöz - írta nemrég a Magyar Nemzet.

A dohányzás egy betegség, a betegeket pedig gyógyítani kell, nem pedig büntetni - reagált a hírre az InfoRádiónak a Légúti Betegek Országos Egyesületének ügyvezetője, aki hozzátette: jelenleg az OEP nem finanszírozza sem az egészségügyi szolgáltatók, sem pedig a betegek felé a havi 25 ezer forintba kerülő leszokást támogató gyógyszerkezelést.

Mucsi János hangsúlyozta: ez a kezelés 3-6 hónapig tart, és segítségével tíz betegből három-négy úgy tudja letenni a cigarettát, hogy egy év múlva sem dohányzik.

A tüdőgyógyász azonban elfogadja azt, hogy az OEP ne finanszírozza annak a dohányosnak a kezelését, aki a dohányzás miatt megbetegszik (tüdő- vagy szívbetegsége lesz például), de nem hajlandó még megpróbálni sem, hogy leszokjon.

Ha valaki megpróbálna leszokni, nem tud hova menni, mert a rendelőintézetek és a tüdőgondozók nem biztosítják programszinten a leszokást támogató kezelést, mert nincsen mögötte finanszírozás - mondta a szakember, hozzátéve: a névleges finanszírozást csak néhány intézet használja fel, illetve ők sem, mert annyira nevetségesen alacsony összeget kapnak.

Ha az OEP-finanszírozás legalább a fenntarthatóságot biztosítaná az egészségügyi szolgáltatóknak, illetve a beteg képes lenne megfizetni a leszokást támogató gyógyszer árát, akkor reális elvárás lenne, hogy minden dohányos próbálja meg letenni a cigarettát - emelte ki Mucsi János.

A dohányosok fele próbálkozik

Magyarországon körülbelül 3 millió dohányos van, közülük évente mintegy 10 ezer ember az, aki a leszokástámogatás valamilyen formáját igénybe veszi. Minden dohányost, aki le akar szokni, valószínűleg nem tudnánk ellátni - ismerte el Mucsi János.

A dohányosok fele minden évben megpróbálja letenni a cigarettát, másfél millió embert azonban képtelenek lennénk ellátni - fűzte hozzá. De ha akkora igény lenne a dohányosok részéről, akkor az államnak és az OEP-nek biztosítania kellene, hogy mindenki megpróbálhassa a leszokást, mert ennél költséghatékonyabb orvosi beavatkozás kevés létezik: nem kell évtizedekig gyógyszert szedni rá, és nem kell folyamatosan kórházba járni.

Magyarországon 500 ezer krónikus tüdőbeteg van, közülük 150 ezren tüdőgondozókban is jelentkeztek már. A 150 ezer beteg 90 százaléka a dohányzás miatt betegedett meg, 60 százalékuk jelenleg is dohányzik. 

forrás: inforadio.hu

COPD: Nyomozás a halálok után

EU támogatott kutatáshoz várnak betegeket az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben.

WHO adatok szerint a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák mellett a COPD világszerte az egyik leggyakoribb halálok. A légutak beszűkülésével és a tüdőszövetek roncsolódásával járó súlyos, visszafordíthatatlan, köhögéssel, köpetürítéssel és egyre fokozódó nehézlégzéssel kísért betegség elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok között fordul elő (a COPD-s betegek kb. 85-90%-a aktív vagy ex-dohányos). A dohányzás mellett ugyanakkor a kül- és beltéri levegő szennyezettsége és genetikai okok is szerepet játszanak a COPD kialakulásában. Gyógyítására jelenleg még nem rendelkezünk hatékony megoldással (a ma alkalmazott kezelések célja a légutak pusztulásának lassítása, illetve a tüneti kezelés), így különösen fontos a COPD kialakulásának alaposabb megismerése. 

A nemzetközi EvA (Emphysema versus Airway disease) projekt (http://www.eva-copd.eu) 2007-ben 3 millió Euro EU támogatást nyert COPD kutatásra. A tüdőgyógyászati-klinikai kutatás, a radiológiai képalkotás/analízis valamint a genetika egyes módszereit egyesítő projekt legfontosabb célja olyan biomarkerek meghatározása, amelyek kizárólagosan jellemzőek a betegség két altípusának egyikére (emphysemás illetve a bronchitises jellegű COPD). 

A budapesti Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet mellett több más európai centrumban zajló projekt során a kutatóorvosok már több száz COPD-s beteg adatait és mintáit elemezték. Betegbevonásra 2011 decemberéig van még lehetőség, így az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben további betegek jelentkezését várják. A dohányzásról már legalább 1 éve sikeresen leszokott és egyéb bevonási kritériumoknak megfelelő COPD-s betegek ingyenes légzésfunkciós és CT vizsgálatokon vesznek részt, valamint teljes körű tüdőgyógyászati kivizsgálásban részesülnek. A vizsgálatban való alkalmasságról bővebb információt itt talál.

Részvételre jelentkezni a 06 70 264 2682, illetve a 391-3309-es telefonszámon lehet.

A vizsgálatokat az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága engedélyezte. 

forrás: weborvos.hu

Miért veszélyes a dohányzás?

A dohányfüst 4000 kémiai anyag keveréke, s ezek közül 400 bizonyítottan károsítja a szervezetet. Ilyen anyagok a kátrány, a ciánhidrogén, az ammónia, a szén-monoxid, a DDT, vagy a vinil-klorid.

A dohányzás következtében megkétszereződik, az érelmeszesedés, a trombózis, a szívinfarktus, az agyvérzés, az üszkösödő láb kockázata. Hússzoros lesz a gégerák és tizenötszörös a tüdőrák gyakorisága. Minden ötödik dohányos szenved bronchitiszben, emfizémában, előbb vagy utóbb köhögéses, fulladásos panaszai lesznek.

Ezeknek a betegségeknek a következtében évente ötmillió ember hal meg, világszerte, s harmincezer Magyarországon. Ráadásul mintegy nyolc évvel hamarabb, mint ameddig nem dohányzóként élhetett volna!

A dohányzás következménye lehet az időskori vakság és a korai csontritkulás is. A cukorbetegség bizonyos típusa is összefügg a cigarettázással. A dohányzás árt a termékenységnek. A férfiaknál merevedési zavart és az ondósejtek károsodását okozza, a nőknél akadályozza a petesejt érését, korai menopauzát okozhat.

Különösen veszélyes az, ha egy várandós anya dohányzik. Ilyenkor nem csak a saját, de a magzata egészségét is károsítja. Spontán vetélést, korábbi szülést okozhat. Az újszülött kisebb súllyal, éretlenebbül jöhet világra. A magzati károsodások fejlődési rendellenességeket, később légzési panaszokat is okozhatnak. Nem betegség, de kellemetlen a dohányzás miatt gyorsan ráncosodó bőr, töredező haj és körmök, a gyorsan hulló fogak.

Miért olyan nehéz leszokni?

A dohány alkaloidája, a nikotin a felelős azért, hogy a dohányosok hozzászoknak a cigarettázáshoz és csak nagyon nehezen képesek leszokni. Ezt hívjuk nikotinfüggőségnek. Ez a kábítószer-függőséghez hasonlítható állapot, erősebb a heroin- vagy a kokainfüggőségnél is. Nehezíti a leszokást a pszichés függés is, amikor a dohányos alkalmakkor (pl. reggeli kávé mellett vagy ebéd után) rágyújt. Minél erősebb a nikotinfüggőség, annál nehezebb a leszokás. A cigaretta letételét követően megjelennek az ún. nikotinmegvonási tünetek. Ilyenek pl. a feszültség, a szorongás, az ingerlékenység, a koncentrációképesség csökkenése, a türelmetlenség, lobbanékonyság vagy a lehangoltság. A Ezek a tünetek megnehezítik mind a leszokni vágyó, mind a környezete életét. Fontos tudni, hogy ezek a tünetek 2-4 hé elteltével megszűnnek, tehát addig kell kibírni valahogy! Ehhez nyújtanak segítséget a különböző leszokási módszerek.

Mit nyer, aki leszokik?

Ha leszokik, évekkel meghosszabbítja az életét, s a hosszabb élete egészségesebb és élvezhetőbb lesz! A dohányzás abbahagyását követően szinte azonnal tapasztalhatók a leszokás kedvező hatásai. Az utolsó cigaretta elszívását követően:

• egy órán belül csökken a vérnyomás és a pulzus,
• egy napon belül csökken a szívinfarktus veszélye,
• két napon belül megkezdődik a szén-monoxid kiürülése, újra érezni fogja az ízeket és illatokat,
• egy héten belül könnyebb lesz a légzés, javul a fizikai teljesítőképesség,
• egy hónapon belül javul a vérkeringés, könnyebb lesz a járás,
• egy éven belül felére csökken a szív és érbetegségek kockázata,
• öt éven belül feleződik a tüdőrák és más daganatok kockázata,
• tíz-tizenöt éven belül a dohányzás okozta betegségek kockázata megközelíti a nem dohányzókét.

Az egészséges élet nyereségei mellett leszokást követően azonnal megszabadul egy káros és költséges szenvedélytől, több pénze marad. Nem árt a családjának a passzív dohányzás révén, kiváltja családtagjai, barátai, munkatársai elismerését. Kisebb lesz a veszélye annak, hogy a gyerekei is dohányozni fognak.

Hogyan lehet leszokni?

A legfontosabb az, hogy legyen meg a kellő elszántság a leszokni vágyónak! Nagyon akarja a leszokást, hiszen nincs olyan „csodaszer”, amely segítene akkor, ha gyenge az akarat! Ugyanakkor az is igaz, hogy közepes vagy súlyos nikotinfüggőség esetén szükség van segítségre is a leszokáshoz. Ilyen esetekben segítség nélkül csekély a sikeres leszokás esélye.

Módszerek leszokásra:

Gyenge függőség esetén saját elhatározás is elég lehet.

• Beszéljük meg a családunkkal, a barátainkkal a leszokás szándékát.
• Kérjük a segítségüket, türelmüket.
• Kerüljük a dohányzók társaságát, a füstös helyeket.
• Távolítsuk el a környezetünkből a dohányzásra emlékeztető tárgyakat (hamutartó, gyufa stb.), tisztítsuk ki a dohányfüstös függönyt.
• Érdemes elmenni néhány napra kirándulni, nagyokat sétálni!

Közepes vagy súlyos függőség esetén érdemes egy szakember segítségét kérni.

• A legegyszerűbb, ha megkérdezzük a háziorvosunkat, vagy a tüdőgondozó szakorvosát.
• Ilyenkor is ajánlottak azok az”óvintézkedések”, amelyek a gyenge függőség esetén segíthetnek.
• Emellett azonban gyógyszeres támogatásra is szükség lehet.
• Három hónapos leszokási program során többször is találkozunk az orvossal, megbeszéljük a tapasztaltakat. Azt azonban el kell fogadnunk, hogy a leghatékonyabb módszerekkel is csak minden harmadik leszokási próbálkozás sikeres.
• Ne csüggedjünk, kíséreljük meg újra a leszokást.

Milyen készítmények segíthetnek a leszokásban?

Nikotinpótló készítmények:

A megvonási tünetek enyhítésének érdekében a cigaretta letevését követően három hónapon keresztül csökkenő dózisban nikotint kutattunk a szervezetbe. Ez a nikotin kevesebb, mint amit a dohányosok magukba szívnak, és nem mérgezik a szervezetüket a többi káros kémiai anyaggal.

Nikotinmentes készítmények:

Ezek a gyógyszerek a központi idegrendszerben hatva csökkentik a nikotin kiváltotta jóérzést és megelőzik az erős megvonási tünetek kialakulását.

forrás: rakliga.hu