Új szabvány – Emberéleteket menthet a magától elalvó cigaretta, a gyártók mégsem lelkesednek érte

A tűzoltók örülnek, a cigarettagyártók már kevésbé. És a legjobban –kivételesen – a dohányzók járnak: Európa-szerte több száz életet megmenthet évente a magától elalvó (szakszerűbben: csökkentett gyúlékonyságú) cigik bevezetése. November 17. óta kizárólag ezeket szabad árulni az egész EU-ban, így Magyarországon is.

„Ezernél is többen meghalnak az unióban évente dohányzás okozta tűzesetekben. Finnországban, ahol már tavaly áprilisban kötelezővé tették az újfajta cigarettákat, 43 százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma” – mondja lapunknak Frédéric Vincent, az Európai Bizottság egészségügyi kérdésekért felelős szóvivője. Az ötlet az Egyesült Államokból származik. A cigarettapapírba két vastagabb papírszalagot illesztenek: ha a cigit nem szívják, és a parázs eljut a papírgyűrűk egyikéig, magától elalszik. Ha tehát a dohányos elbóbiskol a kanapén tévénézés vagy az ágyban olvasás közben, sokkal kisebb eséllyel okoz lakástüzet.

„Nem örülünk a változásnak, a cigarettapapír beszerzési költsége ötszörösére emelkedett. Ez öt-tíz százalékkal növeli egy doboz cigi árát” – válaszolja a Népszabadság kérdésére a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója, Füzi Csaba. Ám mivel a dohányipar nagy szereplői bejelentették, hogy „piactiszta állapotot” szeretnének, a sátoraljaújhelyi cégnek is követnie kellett őket. Ha a piac engedné, az árnövekedést átterhelnék a vevőkre, de a vezérigazgató szerint ezt aligha tehetik meg. „Tovább csökken az utóbbi években amúgy is apadó profit” – vonja le a következtetést.

Hogy a november 17-i határidőt tartani tudják (ezen a napon jelentek meg az új biztonsági szabványok az EU hivatalos lapjában), a hazai cégek már az idén nyáron elkezdték szállítani az üzletekbe a csökkentett gyúlékonyságú cigarettákat. „A kereskedőket is tájékoztattuk az átállásról, hiszen nekik is tudniuk kellett, mikortól nem árulhatják a szabványnak nem megfelelő dohányrudakat. Ezt a készletgazdálkodásnál ők is figyelembe vették” – feleli érdeklődésünkre Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. Úgy tapasztalta, hogy az egész dohányipar felkészült a váltásra; az már cégenként változik, ki hová építi be a plusz gyártási költségeket.

Teendőkkel bőven ellátta a gyártókat az uniós jogszabály. Mint Füzi Csaba elmagyarázza, az újfajta cigaretta másképpen ég, az új papír a füsthozamot is módosítja. „Emiatt a cigaretta konstrukcióját is módosítani kellett. Az élvezeti érték nem változhat” – hangsúlyozza.

Időt hagyott a dohányiparnak az EU, választást viszont nem. „Az Európai Bizottság 2008-ban tett ajánlást az új biztonsági követelményekre, ezeket a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek is támogatták. Az ipar is elfogadta: nem nagyon tehetett mást” – idézi fel Frédéric Vincent szóvivő. A bevezetés ezután fokozatos volt (az EU-intézményeknek otthont adó Belgiumban például egy ideje már a magától elalvó cigit árulják), mint ahogy Amerikában is államonként lépett életbe az új szabályozás. New York államban már 2004 óta a csökkentett gyúlékonyságú változatot árulják, és 2009-re 33 százalékkal kevesebben haltak meg dohányzás okozta tüzekben. Ugyanezt a technológiát választották Kanadában és Ausztráliában is.

A legderűlátóbban a Magyarországon piacvezető British American Tobacco Hungary áll az újdonsághoz. „Nem nehézségként éljük meg a dolgot: újabb előírás ez, amelynek eleget kell tenni. Szigorúan szabályozott iparág a miénk, az egyetlen megoldás a követelmények maradéktalan betartása” – véli Seres Nikolett vállalati kommunikációs vezető.

A legbiztonságosabb persze – jegyezte meg Brüsszelben John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi EU-biztos –, ha valaki egyáltalán nem dohányzik. Csakhogy ez már egy másik küzdelem.

forrás: nol.hu

Minél több a rizikófaktor, annál nagyobb a túlélés esélye

A koszorúér-betegség nem egyetlen kórokozó következménye, kifejlődésében sok kockázati tényező játszik szerepet, és minél több rizikófaktor működik, annál nagyobb a betegség kialakulásának esélye. Egy hatalmas vizsgálat most azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy az első szívinfarktus következtében kórházba kerülő betegek túlélési esélye annál jobb, minél több kockázati tényező található a kórelőzményükben.

Öt kockázati tényező – dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbaj, az emelkedett vérzsírszint, illetve örökletes faktorok – a szívrohamesetek többségében megtalálható. Ezek befolyásolható kockázati tényezők, beleértve a genetikai jellemzők egy részét is, amelyekről bebizonyosodott, hogy bizonyos életmódbeli változtatásokkal ezek is megváltoztathatók.

Kockázati tényező az elhízás is, de ezzel kapcsolatban több, az infarktusos halálozással összefüggő, előnyös hatás is kiderült, ezért úgy tűnik, hogy ez sem tartozik ebbe a listába. Befolyásolhatatlan kockázati tényező vitathatatlanul az életkor: minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye az infarktusra.

John G. Canto és munkacsoportja az amerikai statisztikák 1994 és 2006 közötti adataiban 542 008 olyan beteget talált, aki első infarktusa miatt került az 1977 kórház valamelyikébe. Ezek között csupán 14,4 volt, akinél a kiválasztott öt rizikófaktorból egyetlenegy sem állt fenn. Mindenkit meglepett, amikor a kockázati tényezőket és a betegek halálozási adatait szembesítették: az öt rizikófaktorú betegeknek mindössze 3,6 százaléka halt meg, míg a kockázatmentesek körében a halálozási arány 14,9-re rúgott.

A szakértők feltételezése szerint több kockázati tényező esetén több, a betegséget megelőző gyógyszert, kezelést kaptak az akkor még panaszmentes betegek, és ez a szívroham bekövetkezése ellenére továbbra is kedvezően befolyásolta sorsuk alakulását. A cikket a JAMA közölte.

forrás: MTI