Komoly károkat okoz a magzatban a dohányzás

A terhes nők dohányzása a megszülető gyermekre sok veszélyt jelent: hirtelen szívhalált és viselkedési gondokat, sőt egy új tanulmány a zsíranyagcsere későbbi zavarát is bizonyította.

A világhírű ausztráliai szívgyógyász, David S. Celermajer és munkacsoportja évek óta vizsgálja a terhesség alatti dohányzásnak a megszülető gyermekre gyakorolt hatását. Eredetileg azt nézték, hogy a várandós asszony cigarettázása milyen módon és mértékben befolyásolja az asztmára és az allergiás betegségekre vonatkozó hajlamot, most a gyermekek ereire is kiterjesztették a tanulmányt.

A European Heart Journal legújabb számában közölt vizsgálati eredményekben 1997-1999 között született gyermekek egészségügyi adatait gyűjtötték össze. A tanulmányban 405 gyermek egészségi állapotát összegezték: nyolcadik életévükben összeírták testmagasságukat, súlyukat, haskörfogatukat és vérnyomásukat. Ultrahang segítségével mérték az artériák falának vastagságát és 328 gyermeknél a vérzsírok szintjét is.

Az erek falának vastagságában a nem dohányzó asszonyok gyermekeihez képest nem észleltek különbséget, de a kutatók megfigyelték, hogy a várandós korban is cigarettázó nők gyermekeinek "jó", HDL-koleszterin vérszintje jelentősen alacsonyabb volt, mint azoknak a gyermekeknek a laboratóriumi leleteiben, akik nemdohányzó családba születettek.

A munkacsoport számításai szerint ez a különbség azt okozhatja, hogy dohányzó anyák gyermekeinek felnőttkorban 10-15 százalékkal nagyobb esélyük lesz koszorúér-betegség kialakulására, mint a "füstmentesen" megszülető gyermekeknek életük későbbi évtizedeiben. "Azoknak a gyermekeknek, akiknek az édesanyja a terhesség alatt dohányzott, az általánosnál is kifejezettebben kell figyelniük a szív-és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire, a magas vérnyomásra, a vérzsírok szintjére, és kiváltképp arra, hogy ők maguk ne dohányozzanak" - foglalta össze vizsgálatuk eredményeit Celermajer professzor.

Forrás: bombahir.hu

A Start Plusz vendége Bodrogi József, egészségügyi közgazdász és Rácz Béla, VV Béci

VIDEÓ

A magyar óvodások 8 százaléka már cigizett

Már egy szál cigaretta is veszélyes. Könnyen követheti ugyanis a második, harmadik, sokadik szál. A kocadohányos sokáig azzal áltatja magát: ő sosem lesz rabja a füstölésnek, és akkor teszi le a cigit, amikor csak akarja. Majd kapkodva rágyújt, hogy elűzze rossz érzéseit.

Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet főorvosa szerint a nikotin ördögi drog; úgy keríti hatalmába „áldozatát”, hogy az észre sem veszi.

– Az agytörzs speciális receptoraihoz kötődik a nikotin, amely a neuronokban dopamint szabadít fel. Ez az „örömszerző” idegpályák kémiai anyaga. Ugyanakkor a receptorok szaporodni kezdenek, és egyre több nikotinra lesz szükségük. Ez a biológiai oka annak, hogy az alkalmi dohányosok többsége idővel függő lesz – magyarázza a szakorvos.

A szenvedélybetegség biztos jele, ha a reggeli ébredés után máris cigi után nyúl valaki. Kovács Gábor szerint a nikotinra ugyanúgy rá lehet szokni, mint a kokainra vagy a heroinra. E kemény szerekhez képest látszólag ártalmatlanabb a cigaretta, ám elterjedtsége miatt mégis kiemelt népegészségügyi kockázatot jelent. A magyar lakosságnak több mint a harmada dohányzik, s ezzel Európa „legfüstösebb” népei közé tartozunk. Nálunk évente körülbelül huszonötezren, óránként legalább ketten halnak meg a dohányzás következtében.

Ha, mondjuk, valaki húsz éven át napi egy doboz cigarettát szív, a tizenötszöröse lesz a kockázata annak, hogy tüdőrákban végzi. Negyven év után – ha ráadásul a szintén a dohányzással összefüggő idült bronchitisz is kialakul – a „rizikó” már hetvenszeres! Jelenleg világelsők vagyunk tüdőrákban.

– Pedig, például a görögök nálunk is többet dohányoznak. Csakhogy ők rengeteg zöldséget, halat fogyasztanak. A nikotin káros hatásait idehaza az egészségtelen táplálkozás és az alkohol is fokozza. Hét-nyolcszázezer alkoholista van Magyarországon, nagy többségük cigarettázik is – teszi hozzá Kovács Gábor.

A magyarok közismerten rossz lelkiállapota is rizikófaktor: sokan stresszoldó antidepresszív hatása miatt szoknak rá. Mások a túlhajszoltság, a teljesítménykényszer miatt gyújtanak rá: a nikotin átmenetileg javítja a koncentrációt, jobban „pörög az agy”. Ám Kovács doktor azt sem zárja ki, hogy fokozott genetikai hajlamunk van a füstölésre és a tüdőrákra.

– Kiderült, hogy ez a fajta függőség egy génhibán is múlhat. És ugyanez a génsérülés felelős lehet a tüdőrák kialakulásáért is. A honi cigarettázók körében más daganatos betegségek is gyakoribbak. Rendkívül magas a szájüreg-, garat-, gége- és nyelőcsőrákosok száma is.

A nikotin a kiválasztó szerveket is megtámadhatja, nő a hólyagrák veszélye. A dohányzás érszűkítő hatása szív- és érrendszeri betegségekhez, szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezethet.

A füstölgők környezetében élők is veszélyeztetettek. A passzív dohányzás következtében évente két-háromezren halnak meg idehaza.

Bodrogi József egészségügyi közgazdász is drámai adatokat sorol. Hazai felmérések szerint a cigizést egyre fiatalabb korban kezdik. A magyar óvodásoknak már nyolc százaléka kipróbálta a cigarettát. A 12-13 éves gyerekek harminc százaléka füstöl. A legtöbben kamaszkorban szoknak rá, mert a felnőtté válás szimbólumának tekintik. Míg a keleti társadalmakban – kulturális hagyományok miatt – elsősorban a férfiak dohányoznak, a magyar nők e téren is „felzárkóztak”: 28 százalékuk rendszeresen cigarettázik. Még rosszabb az arány a fiatal, a 18–30 éves nők esetében: 40 százalékuk dohányos! Ami összefügghet a „gyengébb” nem túlterheltségével: egyszerre kell helyt állniuk a munkahelyükön és a „második műszakban”, otthon is. Sokuknál a dohányzás rontja a teherbe esés esélyét.

A leendő anyának már a fogantatás előtt egy évvel abba kellene hagynia a dohányzást, mert a nikotin súlyosan károsíthatja a magzatot: szájpadláshasadéktól a végtaghiányig sokféle fejlődési rendellenességet idézhet elő náluk.

– Ennek ellenére főleg az elmaradottabb területeken, például Borsodban és Szabolcsban a nők 30 százaléka terhesen is dohányzik – említi Bodrogi József.
Itthon főleg a szegényebb, tanulatlanabb rétegekre jellemzőbb az erős dohányzás. Kevésbé ismerik a nikotin hatását, másrészt a hátrányos helyzettel, kiszolgáltatottsággal járó fokozott stresszt alkohollal és cigarettával oldják.

A nemdohányzók védelméről már 1999-ben törvény született nálunk. Ám ezt követően sem javultak igazán a lakosság egészségi mutatói. Az Orbán-kormány nemrég úgy döntött: szigorítja a ’99-es jogszabályokat. A fideszes javaslatot áprilisban fogadta el a parlament. Aluljárókban, buszok, villamosok megállóiban már most sem lehet rágyújtani, jövő januártól pedig minden közintézményből, a vendéglátók zárt helyiségeiből is kitiltják a cigizőket. A munkahelyeken is tilos lesz a dohányzás.

– A hazai tüdőgyógyászok és kardiológusok szervezetei már régóta szorgalmazták ezt a törvényt, amely – remélhetőleg – áttörést hozhat a dohányzás visszaszorításában – bizakodik Kovács Gábor.
Egyes országokban már korábban bevezettek ehhez hasonló szigorításokat, s ennek nyomán Bodrogi József szerint mindenütt javultak a népegészségügyi mutatók.

– Észak-Karolinában 17 százalékkal csökkent az infarktusok száma. A szigorítások óta Írországban is sokkal kevesebb a szívbeteg. Angliában hat évvel ezelőtt tiltották meg a cigarettázást az éttermekben. Ez még a passzív dohányzásra is pozitívan hatott és a füstmentes vendéglőkben a pincérek egészségi állapota is jelentősen javult.
A hazai szakemberek azt remélik: a nem dohányzók védelmében hozott új törvény és a cigarettaárak várható emelése ösztönözően hat majd a leszokásra.

– Tíz százalékos cigarettaár-emelés után négy százalékkal többen hagyják abba a dohányzást – jegyzi meg Kovács Gábor tüdőgyógyász.
A dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából évente 320-350 milliárd forint bevétele van az államnak. Bodrogi József ugyanakkor állítja: a dohányzás összességében mégis hatalmas anyagi veszteség az országnak.
A nikotinfüggők és a dohányzás egészségi ártalmainak a gyógyítása, illetve a táppénz, a rokkantsegély, a termelésből való kiesés együtt évi 450 milliárdjába kerül a központi büdzsének.

A magyarok elsősorban szerelemből, a nem dohányzó partner kedvéért mondanak le a füstölésről. De több évtized után már jóval nehezebb megszabadulni a nikotinfüggéstől. Viszont a leszokáshoz ingyenes segítséget nyújtanak minden tüdőgondozóban. Az önkéntes jelentkezőnek három hónapos „elvonókúrát” kell végig csinálnia: a rendszeres orvosi konzultációt olyan gyógyszerekkel egészítik ki, amelyek enyhítik a nikotinelvonás tüneteit. A különféle tapaszok, tabletták körülbelül havi húszezer forintba kerülnek. Nem nagy áldozat ez, ha figyelembe vesszük, mennyit költ cigarettára a szenvedélybeteg, és hány évvel rövidíti meg életét a dohányzás.

Történelmi tiltások

A füstölgés történetét végigkíséri a dohányosok és a nem dohányzók harca. I. Jakab angol király a 17. század elején kötél általi kivégzéssel büntette a dohányzókat. A török szultánok a vízipipázókat harci kutyák elé vettették.

Később az európai uralkodók felismerték: a dohánykereskedelem hatalmas hasznot hoz. Az 1800-as évek közepétől több helyen rendeletben tiltották meg, hogy bárkit korlátozzanak a füstölgésben, s börtönbe vetették azt, aki dohányzás elleni iratot terjesztett.

A hatalom nikotinpártolására manapság is akad példa. Két éve az egyik kínai tartományban nem csekély mennyiségű, az éves „cigaretta-fejadag” elszívására kötelezték a közszférában dolgozókat. A dohány jövedéki adójából akarták a helyi pénzügyi nehézségeket orvosolni.

A közfelháborodás miatt azonban végül visszavonták a füstölést, kötelezővé tévő rendeletet.

Füstölgők Társasága

A nem dohányzók védelméről szóló ’99-es törvény megalkotásába számos civil szervezetet is bevontak, köztük a Füstölgők Társaságát is.

– A legutóbbi módosításkor az egyeztetés sajnálatosan elmaradt – mondja elnökük, Fodor Péter.

Hozzáteszi: noha az új törvény megfelel az európai uniós ajánlás szándékának, a tagállamok eltérő szigorral szabályozzák a dohányzást. Van, ahol lehetővé teszik kijelölt helyen, például közintézmények, éttermek elkülönített, zárt helyiségeiben. Eddig ez volt a magyar gyakorlat is. De Fodor szerint az új törvény meglehetősen szigorú. Ráadásul egy magáncég vezetőjének önrendelkezési jogát sértheti, ha a tulajdonában lévő irodában, üzletben, vendéglőben nem engedélyezheti a dohányzást egy arra kijelölt helyen. Másfelől a dohányosok az utcán sem gyújthatnak rá nyugodtan, hiszen folyton figyelniük kell, hány méterre van tőlük „tiltott hely”, iskola, orvosi rendelő, buszmegálló.

Mindenesetre az új törvény 2012. január 1-jétől hatályos, s jövő áprilistól szankcionálhatnak is. Fodor Péter azt mondja, addig készülnie kell egy átfogó felvilágosító programnak is, ezt amúgy is elvárja a Füstölgők Társasága. Ők maguk pedig monitoring rendszert hoznak létre, hogy a törvény „életszerűségét” figyelemmel kísérjék.

Dohánytermesztők a szigorításról

A dohánytermesztés itthon komoly iparág, húszezer embernek ad munkát jelenleg.

– Nekünk eddig is a hatalmas ázsiai, afrikai dohánypiacokkal kellett versenyeznünk. Az ő termékeik a filléres munkaerő miatt olcsóbbak. Ha a jövőben emelik itthon az árakat, félő, nem lesz kereslet a magyar dohány iránt – mondja Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke.
Bodrogi József szerint viszont Zentán – ahol Közép-Európa legnagyobb dohányfelvásárló gyára működik – korlátlan mennyiségben átveszik majd a magyar termékeket is.

Bényei ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: Magyarországon a legelmaradottabb térségekben vannak a dohányföldek, ahol főleg képzetlen emberek dolgoznak. Ötven százalékuk roma. Súlyos következménye lehet annak, ha a legszegényebbek megélhetés nélkül maradnak. Másfelől: ahol a cigaretta árát jelentősen emelték, ott mindenütt ugrásszerűen megnőtt a dohány feketekereskedelme. Főleg Ukrajnából és Romániából csempészik be hozzánk az olcsó, ellenőrizetlen minőségű cigarettákat. Vagyis azok a kispénzű emberek, akik nem tudnak lemondani a füstölésről, a jövőben még nagyobb egészségügyi kockázatnak lesznek kitéve.

A dohányzás kultusza

A dohányzás kultusza mindig is a közösségi élet része volt. Az indiánok vallási, törzsi rituálék alkalmával gyújtottak rá, de a békepipa egyben „diplomáciai” eszköz is volt.

A füstölés évszázadokon át a „fegyverletételt”, a békességet jelezte. Például a fronton szolgáló katonák együtt szívták el a cigaretta-fejadagjukat. A közös slukkolás ma is a szoros összetartozás gesztusa.

Ugyanakkor a dohányzás státuszszimbólum is: kifejezi a pöfékelő ember társadalmi rangját. A szegényparasztok durva, vágott dohánnyal tömték a csutorájukat. A díszes pipa, az illatos szivar az arisztokratikus életmód „tartozéka” volt. A paloták és szalonok világához hozzátartozott a dohányzás szertartása is. Az urak ebéd után átvonultak a könyvtárszobába társalogni.

A tizenkilencedik század közepétől egyre inkább elterjedt a nagyiparilag gyártott cigaretta, így a pipa és a szivar a szellemi különcség jelképeivé váltak. A mindentudó bölcs, a lángész ráérősen, füstkarikákat eregetve oldja meg az élet rejtélyeit. A világirodalom nagy nyomozóját, Sherlock Holmes-t lehetetlen a pipája nélkül elképzelni. Kései utódja, Columbo, csendes szivarozgatás közben derítette fel a bűnügyeket.

A világ híres füstölői egyben nagy elmék is. Pipázgatva verselt Rimbaud, Mark Twain pedig öniróniával írta: „A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam legalább százszor megtettem.” A francia írónő, George Sand, nadrágban, pipával hirdette a nemek egyenjogúságát a 19. században. Einstein pipafüstben fedezte fel a relativitáselméletet. Churchill whiskyvel, szivarral a kézben nyerte meg a második világháborút.

Egy anekdota szerint Freud egyik előadásában a fallikus szimbólumokról magyarázott, miközben szórakozottan rágyújtott egy szivarra. Amikor a közönség kuncogni kezdett, a pszichoanalitikus megjegyezte: „Uraim, ne feledjék: egy szivar néha csak egy szivar is lehet.”

Máshol

Franciaországban a felnőtt lakosság 31 százaléka rendszeres dohányos: több mint 14 millió ember. 2005 és 2010 között majdnem két százalékkal nőtt a cigarettázók aránya, azon belül a nőké három százalékkal.

A 15–24 éves francia fiatalok az uniós mezőny „éllovasai”: 53 százalékuk rabja e káros szenvedélynek. 2007-ben előbb a közintézményekben vezettek be füstölési tilalmat, majd 2008 januárjától az éttermekben, kávézókban is. Azóta számos vendéglátóhely nyitott teraszt alakított ki dohányos vendégeinek. Egyébként a dohányzásellenes kampányok, áremelések eddig nem hoztak látványos eredményt, ráadásul 20 százalékkal megugrott a csempészett dohányáruk mennyisége Franciaországban – tájékoztat Hilu Ansaf, a franciakoktel.hu szerkesztője.

Németországban a szigorodó tilalmak ellenére minden negyedik 15 év feletti dohányzik, míg 20 százalékuk már felhagyott vele. Heltai András, a ger-mania.hu szerkesztője utánajárt annak is: a dohánytermékek adója – ami ott az egyik legfontosabb adófajta – évi 13 milliárd euró feletti bevételt hoz. Bár az adót az elmúlt tíz évben nyolcszor emelték, a cigizés nem csökkent, ugyanakkor a bagó 20 százaléka már itt is csempészett. A dohányzási tilalom tartományi ügy a németeknél. Általában tilos a füstölés közintézményekben, a tömegközlekedésben, munka- és vendéglátóhelyeken. Kivételt jelentenek az egyterű vendéglátóhelyek, ahol a bejáratnál táblával kell jelezni a „nikotinveszélyt”.

Oroszország mintegy 142 millió lakosából 45 millióan dohányoznak, s az ezzel összefüggésbe hozható betegségek miatt évente félmillióan halnak meg – tudósít Pogány Ira, az oroszline.hu szerkesztője.

Az átlagdohányos tizenhárom éves korában kezdi. „Nemzeti sajátosság” a dohányzó nők magas, 30 százalékos aránya Oroszországban. Vlagyimir Putyin 2008-ban hirdette meg a dohányzás elleni nemzeti koncepciót: a közterületi dohányzást korlátozó törvény várható további szigorításával 2015-re teljes lesz a tiltás minden közösségi térben. A következő négy évben 30-40, sőt akár 60 százalékkal is emelnék a cigaretta jövedéki adóját. Ettől azt remélik: a mostani 36 százalékról 25 százalékra csökkenhet a dohányosok aránya.

Olaszországban nagy a kultusza a dohányzásnak, dacára a különféle ellenkampányoknak – tudjuk meg Göbölyös N. Lászlótól, a tuttoitalia.hu szerkesztőjétől. Az olasz lakosság mintegy 22 százaléka dohányzik: 6,5 millió férfi (26 százalék) és 5,3 millió nő (19,6 százalék). Körülbelül 7,8 millióan már leszoktak. A legtöbben (28 százalék) a 25 és 44 év közötti korosztályból füstfüggők. Évente 70-85 ezerre teszik Olaszországban a dohányzással összefüggő halálozások számát. A dohányosok 40 százalékkal többet költenek gyógyszerekre és gyógykezelésekre, mint nem dohányzó honfitársaik.

Forrás: 168ora.hu

Sokkolják az amerikai dohányosokat

2012 szeptemberétől elfeketedett tüdők, sebek és holttestek virítanak majd az amerikai cigarettásdobozokon.

Az amerikai kormányzat megelégelte a dohányzásról való leszoktató kampányok sikertelenségét, és ezúttal drasztikusabb módszerekhez folyamodott. Mindezt azért, hogy egyszer és mindenkorra felhívja a nagyközönség figyelmét a dohányzás káros hatásaira.

Az új szabály értelmében kicsit több mint egy év múlva az Egyesült Államokban kapható cigarettákon sokkoló és ijesztő fotók jelennek majd meg. Arra, hogy a dohányzás milyen káros, már hosszú évtizedek óta feliratokkal próbálták meg figyelmeztetni a cigaretták vásárlóit, a hatóság azonban 25 év után most úgy döntött, hatékonyabb és látványosabb eszközhöz nyúl.

Az intézkedéstől az egészségügyi hatóságok azt várják, hogy csökkenti majd a dohányosok számát, életeket ment, és növeli majd a születéskor várható élettartamot.

A sokkoló képekből készült válogatást megnézheti, ha ide kattint.

Forrás: MTI

Nikotinfüggővé válhat a passzív dohányos gyerek

A legtöbb dohányos teljesen tisztában van azzal, mennyire rombolja káros szenvedélyével a saját egészségét. Sőt, azzal is, hogy mások is szenvedhetnek attól, ha beszívják az ő füstjüket.

Egy sokkoló új tanulmány szerint aki a gyermeke társaságában dohányzik, nem csak a kilélegzett káros anyagoknak teszi ki őt, de rászoktathatja a cigarettázásra is. A Concordia Egyetem és a Montreali Egyetem munkája, mely a Nicotine & Tobacco Research című folyóiratban jelent meg, kiderítette, hogy akik állandóan látják a szüleiket, testvéreiket, barátaikat, szomszédaikat dohányozni, sokkal nagyobb eséllyel kapnak rá maguk is a cigarettára.

”A gyerekek, akik másokat dohányozni látnak, valószínűbb, hogy maguk is rászoknak, mert nem érzékelik egészségtelennek ezt a tevékenységet.” - mondta el a tanulmány vezetője, Simon Racicot, a Concordia Egyetem pszichológia tanszékéről. ”A csak passzívan dohányzó gyerekek általában pozitívabban vélekedtek a gyilkos szokásról. Ők azok, akik nagyobb valószínűséggel gyújtanak majd rá kamaszként.” Jennifer J. McGrath, a Concordia Egyetem professzora szerint Észak-Amerikában a gyermekek közel 60 százaléka passzív dohányos.

A tanulmányhoz 327 diákot gyűjtöttek össze a 11-13 éves korosztályból, és a dohányzási szokásaikról kérdezték őket; illetve arról, hogy hány dohányos él a környezetükben, és milyen helyzetekben gyújtanak rá. ”Azok a kiskamaszok, akiket több dohányos vesz körül, több előnyt is látnak ebben a káros szenvedélyben.” - mondta Racicot. ”Ezért a szülők, testvérek, barátok dohányzása növeli a kockázatát annak, hogy később maga a gyermek is így tesz.”

A kutatók szerint a megelőzési törekvések során gondolni kell azokra a gyerekekre, akik erős passzív dohányosok, hogy tisztában legyenek a kockázatokkal. A lakosságot általában is fel kell világosítani arról, hogy a fiatalok körében való dohányzás miként terjeszti a veszélyes szokást. A szülőknek nem lenne szabad kitenni a gyermeküket a káros füstnek. Jobb, ha inkább kimegy a lakásból, vagy kiszáll az autóból erre az időre. A veszélyes szenvedély maradjon távol a gyermekek szemétől, orrától és agyától.

Forrás: betegszoba.hu

Ijesztő adatok a hazai dohányzási szokásokról

A magyar hatóságokon múlik, hogy felhasználják-e annak az ötéves, egy millió dolláros, amerikai finanszírozású kutatási projekt eredményeit, amelynek célja a dohányzással összefüggő adatbázis létrehozása. Már eddig kiderült, hogy a várandós nők 30 százalékuk dohányzik, a 6., 7. osztályos gyermekek 40 százaléka nyúlt már cigarettához.

Egy millió dolláros pályázati támogatással futó, a dohányzás egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásait felmérő, kiterjedt adatbázist létrehozó egészségügyi projekt zajlik Magyarországon, az első ilyen a tejes közép-európai térségben. Ahhoz azonban, hogy az eredmények valóban hasznosuljanak, az kell, hogy a politikai és az egészségügyi kormányzat, továbbá a szakma is együttműködjön a kutatást végző szakemberekkel, s készek legyenek hasznosítani a számukra kérésre térítésmentesen rendelkezésre bocsátandó adatokat.

Szemléletváltás kell ehhez is, hogy végre ne csak beszéljenek arról, hogy kellenek dohányzás-ellenes, egységes szakmai alapokra helyezett leszokást támogató kampányok, hanem el is indítsanak ilyeneket. Némi remény most van – legalábbis ez derül abból, amit a negyedik évébe lépett projekt munkáit amerikai részről koordináló Kristie L. Foley, a Davidson College szakintézetének az igazgató-professzora, illetve a magyarországi munkáit irányító Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének helyettes igazgatója mondott a Világgazdaság Online-nak. A napokban találkoztak Szócska Miklós egészségügyi államtitkárral, aki nyitottan állt a kérdéshez.

A projektre 1 millió dollárt nyertek el pályázat révén az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézmény (National Institutes of Health, NIH) három intézetétől (rákintézet, kábítószer és egyéb káros szenvedélyek intézete, valamint Fogarty Központ). Az összeg 73 százalékát Magyarországon költik el, ebből finanszírozzák a kilenc alprojektet megvalósító, összesen 20-30 fővel dolgozó tudósok, egészségügyi szakemberek munkáját. Az amerikai szerep nem merül ki a finanszírozásban, ahogy Kristie L. Foley fogalmaz: az amerikai csapat egyenlő partnerként segít mindenben, de nem erőlteti rá az akaratát a magyar kutatókra, hiszen azok jobban ismerik a terepet, tudják, mire van szükség az országban. Foley szerint a projekt annak a Fulbright ösztöndíjnak köszönhető, amellyel Magyarországon dolgozhatott fél évet Balázs Péter irányításával. Ez idő alatt ugyanis olyan kölcsönös bizalom alakult ki közöttük, amely lehetővé tette, hogy közösen belefogjanak egy ilyen jelentős pályázati projektbe.

Már most sok eredménye van a programnak, az abban szerepet vállaló kilenc teamnek. Adatbázist állítottak például össze a magyarországi várandós nők dohányzási szokásairól, ezen belül a roma és nem-roma nők közötti különbségekről; a terhesség alatti dohányzás hatásairól az újszülöttekre; a passzív dohányzás negatív hatásairól; a gyermekdohányzás hatásairól, stb. Az adatgyűjtés méreteit mutatja, hogy 2009-ben az összes szülő nő (95 ezer) 10 százalékát felmérték. Kiderült, hogy a várandós nők 30 százaléka dohányzik, ezen belül azonban a roma nőknek közel a fele (47-48 százaléka).

A fiatalok körében több ezres mintán végzett felmérés pedig azt mutatta, hogy a 6., 7. osztályos gyerekek 40 százaléka (!) nyúlt már cigarettához. Mindennek nagyon jelentős egészségügyi, társadalmi, gazdasági vonzatai vannak – állítja Foley, hivatkozva nemzetközi felmérések eredményeire is. Megnő a koraszülés veszélye, s egy koraszülött ellátása többe kerül, mint az egészséges, időben világra jövő társáé – hoz egy közvetlen és közvetett hatást egyaránt kifejtő példát az amerikai professzor. Aki szerint – s ebben is, mint szemmel láthatóan minden másban is egyetértenek Balázs Péterrel – nagyon sok területen lehetne előre lépni, bár tény, hogy a jelen gazdasági helyzetben nagyon nehéz lesz rábírni a kormányzatot, hatóságokat, hogy szánjanak energiát és némi forrást is a dohányzásról való leszokást támogató rendszeres és szervezett programokra.

Vannak ötleteik – s nem kizárt, hogy ezeket részletesen ki is dolgozzák a projektből még hátralévő két évben. Az egyik, hogy a védőnői hálózaton keresztül közvetítsék a leszokást támogató programokat a várandós nők körében. A védőnőket kiképeznék nem csak a tárgyi tudásra, de felkészítenék is őket arra, hogyan tudják a leghatékonyabban motiválni a nőket. A fiatalok körében is kellene indítani programot, nem pusztán egy negatív kampányt, hanem komplex egészséges életmódra nevelőt – említ egy másik nagyon fontos célt Foley.

Médiakampányok is kellenének, például arra, hogy bemutassák, a dohánygyárak milyen megtévesztő propagandát fejtenek ki burkolt reklámként – hívja fel a figyelmet a szakember. S persze egészségügyi segítséget nyújtó programokra is szükség lenne, amelyekkel nem csak a leszokásra vállalkozókat, hanem azokat is segíteni kell, akik már leszoktak, nehogy ismét a cigarettához nyúljanak. Szerinte ennek lehetne a bázisa a Magyarországon kiváló tüdőszűrő-hálózat, amelyre építve, kis ráfordítással lehetne elősegíteni a jó ügyet.

Ám az ilyen programokat valamiből finanszírozni kellene – ezt ő is elismeri. Forrás is van, a dohányáruk jövedéki adójából, és ennek a pénznek egy részét meg kellene pántlikázni. Az Egyesült Államokban ezzel nagyon komoly eredményeket értek el azt követően, hogy 1999-ben az összes államban bevezették ezt a rendszert. Igaz – ismeri el – nagyon óvatosan, a vám- és a bűnüldöző hatóságokkal szoros együttműködésben kell egy ilyen lépést megtenni, hiszen minél drágábba a cigaretta, annál többen választják a csempészárut. Magyarországon pedig – s ez is egy döbbenetes adat – a teljes dohányfogyasztás 18-19 százaléka jövedéki- és egyéb adótól mentes fekete áru.

Forrás: vg.hu

A dohányzás ellen kampányol az EU

A leszokott dohányosok megállíthatatlanok – ezzel a szlogennel kampányol az Európai Unió Európai Bizottsága.

Az unióban több mint 650 ezren haláloznak el a dohányzás miatt. Az EU 15 millió eurós kampánya a leszokásra ösztönzi polgárait. A dohányosokat reklámokkal, rendezvényekkel, valamint közösségi médiumok példamutató erejével próbálja meggyőzni a kampány a dohányzás káros hatásairól.

A kampány célközönsége a 25-35 év közötti emberek, akik közül kb. 28 millió dohányzik. A fiatalok kíváncsiságból próbálják ki a dohányzást, illetve azért, mert ez egyfajta elvárás bizonyos társaságokba való tartozáshoz, de azzal nem számolnak, hogy később már nem élvezetből, hanem függőségből gyújtanak rá.

A kampány legalább annyira szól a passzív dohányzás káros hatásáról, mint az aktív dohányzás szövődményeiről.

Az Európai Unión belül 27 tagállamban több mint 13 millió embert szenved a dohányzás következtében kialakuló halálos kimenetelű betegségekben. A dohányzás ellen szóló kampány védi a nem dohányzókat, és segíti a dohányzásról leszokni kívánó embereket egyaránt.

Folyamatosan kerülnek felszínre azok a törvények, melyek a dohányzással kapcsolatos zéró toleranciát kívánják elmélyíteni. Az EU jó szemmel nézi Magyarország kezdeményezését, ugyanis a parlament elfogadta a törvényjavaslatot, miszerint 2012. január 1-jétől minden zárt helyiségben megtiltják a dohányzást.

A zéró tolerancia nemcsak a zárt légterű területekre vonatkozik. A buszmegállókban és Játszótereken is tilos lesz a dohányzás.

Forrás: kulonkiadas.com

Javítja a teljesítményt a dohányzásról való leszokás

Világszerte mind több ország statisztikái igazolják, hogy a dohányzás tiltása minden olyan helyen, ahol sokan megfordulnak - akár hivatalban, akár vendéglátóipari létesítményben -, jelentősen javítja a közegészségügyi helyzetet. Legutóbb Nevada amerikai állam adatai is bizonyítják, hogy a dohányzást gátló törvény bevezetése óta kevesebb ember kerül kórházba és sokkal kevesebbet kell költeni az egészségügyre.

Nevadában az úgynevezett tiszta belsőtéri levegő törvényt 2007-ben lépett életbe. Chris Pritsos és munkatársai ennek a törvénynek az eredményeiről számolnak be a Tobacco Control szaklap következő számában.

A munkacsoport megvizsgálta, hogy 2007 és 2009 között milyen változások észlelhetők a passzív dohányzással kapcsolatba hozható egészségügyi gondok gyakoriságában. Kimutatták, hogy mind a felnőttek, mind a gyermekek körében ezeknek a betegségeknek a következtében statisztikailag bizonyíthatóan kevesebb beteget kellett fölvenni a helyi kórházakba.

A törvény hatályba lépésétől kezdve évente Nevadában 346-tal kevesebb ember került heveny szívinfarktus miatt a gyógyintézetekbe, és az agyi katasztrófa esetek száma átlag 315-tel lett kisebb.

Az államban az infarktusos esetek ellátására fordított összeg átlagosan 23,5 millió dollárral (4,4 milliárd forint) csökkent, a szélütés miatt kórházba szállított betegek kezelési költsége 9,8 millió dollárral (1,8 milliárd forint) lett kevesebb.

"Az államunkban hatályba lépett részleges dohányzási tilalom eredményeként mind a kórházi költségek, mind a kórházi fölvételek számának csökkenése az adófizetők költségeit csökkentette" - hangoztatta John Packham, a tanulmány társszerzője. A törvény nyilvános helyeken tiltja a dohányzást, beleértve minden zárt munkahelyt és minden vendéglátóipari létesítményt, ahol ételt szolgálnak fel.

Most a kaszinókban dolgozók is szeretnék elérni, hogy a törvény rájuk is vonatkozzon, mert ott még bárki rágyújthat, nekik pedig szívniuk kell a füstöt.

Forrás: MTI

A dohányzás tiltása jót tesz az egészségügynek?

Világszerte mind több ország statisztikái igazolják, hogy a dohányzás tiltása minden olyan helyen, ahol sokan megfordulnak - akár hivatalban, akár vendéglátóipari létesítményben -, jelentősen javítja a közegészségügyi helyzetet.

Legutóbb Nevada amerikai állam adatai is bizonyítják, hogy a dohányzást gátló törvény bevezetése óta kevesebb ember kerül kórházba és sokkal kevesebbet kell költeni az egészségügyre.

Nevadában az úgynevezett tiszta belsőtéri levegő törvényt 2007-ben lépett életbe. Chris Pritsos és munkatársai ennek a törvénynek az eredményeiről számolnak be a Tobacco Control szaklap következő számában.

A munkacsoport megvizsgálta, hogy 2007 és 2009 között milyen változások észlelhetők a passzív dohányzással kapcsolatba hozható egészségügyi gondok gyakoriságában. Kimutatták, hogy mind a felnőttek, mind a gyermekek körében ezeknek a betegségeknek a következtében statisztikailag bizonyíthatóan kevesebb beteget kellett fölvenni a helyi kórházakba.

A törvény hatályba lépésétől kezdve évente Nevadában 346-tal kevesebb ember került heveny szívinfarktus miatt a gyógyintézetekbe, és az agyi katasztrófa esetek száma átlag 315-tel lett kisebb.

Az államban az infarktusos esetek ellátására fordított összeg átlagosan 23,5 millió dollárral (4,4 milliárd forint) csökkent, a szélütés miatt kórházba szállított betegek kezelési költsége 9,8 millió dollárral (1,8 milliárd forint) lett kevesebb.

"Az államunkban hatályba lépett részleges dohányzási tilalom eredményeként mind a kórházi költségek, mind a kórházi fölvételek számának csökkenése az adófizetők költségeit csökkentette" - hangoztatta John Packham, a tanulmány társszerzője. A törvény nyilvános helyeken tiltja a dohányzást, beleértve minden zárt munkahelyt és minden vendéglátóipari létesítményt, ahol ételt szolgálnak fel.

Most a kaszinókban dolgozók is szeretnék elérni, hogy a törvény rájuk is vonatkozzon, mert ott még bárki rágyújthat, nekik pedig szívniuk kell a füstöt.

Forrás: MTI

A dohányzás tiltása csökkenti a kórházak leterheltségét

Világszerte mind több ország statisztikái igazolják, hogy a dohányzás tiltása minden olyan helyen, ahol sokan megfordulnak – akár hivatalban, akár vendéglátóipari létesítményben -, jelentősen javítja a közegészségügyi helyzetet. Legutóbb Nevada amerikai állam adatai is bizonyítják, hogy a dohányzást gátló törvény bevezetése óta kevesebb ember kerül kórházba és sokkal kevesebbet kell költeni az egészségügyre.

Nevadában az úgynevezett tiszta belsőtéri levegő törvényt 2007-ben lépett életbe. Chris Pritsos és munkatársai ennek a törvénynek az eredményeiről számolnak be a Tobacco Control szaklap következő számában.
A munkacsoport megvizsgálta, hogy 2007 és 2009 között milyen változások észlelhetők a passzív dohányzással kapcsolatba hozható egészségügyi gondok gyakoriságában. Kimutatták, hogy mind a felnőttek, mind a gyermekek körében ezeknek a betegségeknek a következtében statisztikailag bizonyíthatóan kevesebb beteget kellett fölvenni a helyi kórházakba.
A törvény hatályba lépésétől kezdve évente Nevadában 346-tal kevesebb ember került heveny szívinfarktus miatt a gyógyintézetekbe, és az agyi katasztrófa esetek száma átlag 315-tel lett kisebb.
Az államban az infarktusos esetek ellátására fordított összeg átlagosan 23,5 millió dollárral (4,4 milliárd forint) csökkent, a szélütés miatt kórházba szállított betegek kezelési költsége 9,8 millió dollárral (1,8 milliárd forint) lett kevesebb.
“Az államunkban hatályba lépett részleges dohányzási tilalom eredményeként mind a kórházi költségek, mind a kórházi fölvételek számának csökkenése az adófizetők költségeit csökkentette” – hangoztatta John Packham, a tanulmány társszerzője. A törvény nyilvános helyeken tiltja a dohányzást, beleértve minden zárt munkahelyt és minden vendéglátóipari létesítményt, ahol ételt szolgálnak fel.
Most a kaszinókban dolgozók is szeretnék elérni, hogy a törvény rájuk is vonatkozzon, mert ott még bárki rágyújthat, nekik pedig szívniuk kell a füstöt.

Forrás: MTI

Megállíthatatlanok a leszokott dohányosok

A leszokott dohányosok megállíthatatlanok szlogennel indított kampányt az Európai Unióban az Európai Bizottság csütörtökön.

Az EU "kormánya" a témáról Brüsszelben kiadott közleményben emlékeztetett: a unióban becslések szerint évente több mint 650 ezren halnak meg a dohányzás következtében, és minden harmadik ember dohányzik, miközben a dohányzás az elkerülhető betegségek legfőbb kiváltó oka. A most indult hároméves kampány - évi mintegy 15 millió eurós költségvetéssel - a dohányzásról való leszokás pozitív hatásaira összpontosít, és reklámok, közösségi médiumok, rendezvények, valamint hasznos eszközök koordinált kombinációjával szeretné megszólítani a dohányosokat és támogatni őket a leszokásban.

A kampány célcsoportját a 25–34 év közötti korosztály jelenti. Ebben a korcsoportban az uniós országok lakói közül közel 28 millióan dohányoznak. John Dalli, a brüsszeli bizottság egészségügyi felelőse a kampányt elindítva hangoztatta: a fiatalok azért kezdenek el dohányozni, mert elhitetik velük, hogy az "menő" dolog, és azért folytatják, mert a dohányzás függőséget okoz.

Az EU első dohányzásellenes jogszabályait az 1980-as években vezették be. Azóta az uniós jogszabályok és politika tovább fejlődött a termékszabályozás, a reklámok, a passzív dohányzás elleni védelem, valamint a dohányzás-megelőzés, tájékoztató kampányok és a leszokás támogatása terén - emlékeztetett közleményében a bizottság.

A dohányzás az emberi tragédiákon túl egészségügyi és társadalmi-gazdasági problémát is jelent, mivel nagy terhet ró a népegészségügyi rendszerekre, és Európát értékes, a versenyképesség javításához szükséges munkaerőtől fosztja meg - hangoztatta Dalli. A bizottság adatai szerint az EU 27 tagállamában mintegy 13 millió ember szenved a dohányzással kapcsolatba hozható hat fő betegségtípus (hörghurut, krónikus légúti megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, asztma, tüdőrák, egyéb rákos megbetegedések) valamelyikétől.

A dohányzás elleni fellépés központi pillérét jelentik a dohánytermékekről és a dohánytermékek hirdetéséről szóló uniós jogszabályok. Egy tíz éve hatályban lévő jogszabály minden az EU területén belül értékesített minden dohánytermék esetében két szöveges figyelmeztetés feltüntetését írja elő: az első szerint "a dohányzás súlyosan károsíthatja Ön és környezete egészségét", a második pedig magában foglalja "a dohányzás halálos tüdőrákot okoz" szöveget. A jogszabály maximális határértéket határozott meg a cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmára vonatkozóan.

A reklámozásról szóló irányelv 2003-tól betiltotta a dohánytermékek határokon átnyúló reklámozását a nyomtatott sajtóban, rádióban és online szolgáltatásokban, valamint a határokon átnyúló események szponzorálását is. A dohányfüst-mentes környezetről szóló uniós ajánlás arra kérte fel a tagállamokat, hogy léptessenek érvénybe olyan jogszabályokat, amelyek védik lakóikat a zárt nyilvános helyeken, munkahelyeken és tömegközlekedési eszközökön a dohányfüsttől. Jelenleg 15 tagállam rendelkezik ilyen jogszabállyal. Közülük Írország, Nagy-Britannia, Görögország és Magyarország teljes dohányzási tilalmat vezetett be a zárt légterű nyilvános helyekre és a munkahelyekre. Olaszországban, Máltán, Svédországban, Lettországban, Finnországban, Szlovéniában, Franciaországban, Cipruson és Lengyelországban olyan dohányzásellenes törvények vannak hatályban, amelyek engedélyezik külön dohányzó helyiségek kijelölését.

A bizottság jó példaként említette, hogy Magyarország idén átfogó dohányzásellenes jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a dohányzást 2012 januárjától minden zárt nyilvános helyen és munkahelyen betiltják, a vendéglátóegységeket és tömegközlekedést is beleértve. Egyes kültéri helyszínek, például buszmegállók és játszóterek öt méteres körzetében sem lehet dohányozni.

Forrás: hvg.hu

Rájöttek, miért vékonyabbak a dohányosok

Amerikai kutatók rájöttek, hogyan fejti ki az agyban étvágycsökkentő hatását a nikotin; a felfedezés majdan az elhízás elleni küzdelmet is segítheti - közölték a Science tudományos magazin legfrissebb számában.

Az amerikai Yale Egyetem kutatói tanulmányukban azt írták le, miként aktivál a nikotin bizonyos neuronokat az agy hipotalamusz nevű területén. Ezek az idegsejtek jelzik a szervezetnek, hogy eleget evett valaki - magyarázta Marina Picciotto kutatásvezető.

A felfedezést egérkísérletekben tették, de a kutatók reményei szerint embereknél is el tudnak majd különíteni hasonló receptorokat. Yann Mineur, a Yale kutatója a neuronok felszínén lévő nikotinos acetilkolin receptorokat tanulmányozva arra volt kíváncsi, hogy a depresszió elleni kísérleti szerek miként hatnak. Az egyik ilyen vegyületnél megfigyelte, hogy a kísérleti egerek kevesebbet kezdtek enni. További kísérletekben kiderült, hogy a szer képes bekapcsolni egy bizonyos típusú nikotin receptort, amely kapcsolatban van a hipotalamuszban lévő neuronokkal.

A kutatók úgy találták, hogy a most azonosított receptor független attól, amely a nikotin utáni vágyat kiváltja, ami szerintük arra utal, hogy az étvágy csökkenthető lehet anélkül is, hogy az agyi jutalomközpontba beavatkoznának. A felfedezés közelebb vihet a függőség, valamint a súly és a dohányzás közti kapcsolat megértéséhez - emelte ki Picciotto.

Forrás: MTI

Egy autó árát cigizik el

A dohányosok pár év alatt egy autó árát szívják el - ezzel kampányoltak Indiában a dohányzás ellen.

Talán úgy gondolták, hogy az anyagi érvek hatásosabbak lehetnek az egészségügyieknél. Hogy a kampány hatásos legyen, 200 ezer szál cigiből összeraktak egy autómodellt, amit Mumbaiban, egy bevásárlóközpontban állítottak ki.


India a világ második legnagyobb cigaretta gyártója és fogyasztója, Kína után. Az indiai lakosság durván egy ötöde fogyaszt dohánytermékeket valamilyen formában. Ez 241 millió embert jelent.


Forrás: harmonet.hu

Szigorú dohányzási tilalom Romániában is

Jövő januártól lényegében minden zárt, nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás az országban.

2012-től megtiltanák Romániában a dohányzást a zárt nyilvános helyeken. Románia ezen a téren is felzárkózna az Európai Unióhoz - derül ki a Duna TV Nemzeti Krónika című műsorából. Magyarországon áprilisban döntött a parlament a dohányzás szigorításáról. Jövő januártól lényegében minden zárt, nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben.

Nincs dohányzásra kijelölt hely - ez áll ezen a táblán a székelyudvarhelyi kórház bejáratánál. Romániában 8 éve tiltották ki a füstölést a közintézményekből. A szórakozóhelyeken, éttermekben is jól el kell különíteni egymástól a dohányzó és nemdohányzó helyiségeket. Jövőre a nyilvános helyekről teljesen kiszorítják a dohányzókat.

A stratégiát én azt támogatom, nem csak azért mert nagyon sok európai országban az elmúlt időszakban ilyen törvények életbe léptek, hanem azt hiszem, hogy el kell végül is dönteni, hogy mi a fontosabb számunkra - mondta a Nemzeti Krónikának Cseke Attila román egészségügyi miniszter.

Vannak olyan szórakozóhelyek, ahol egyelőre el sem tudják képzelni, hogyan működnek majd a dohányzási tilalom mellett.

Teljesen más az, hogyha egy könyvbemutatón, egy jazzkoncerten, egy blueskoncerten dohányozni lehet, vagy pedig el kell hagyni a helyszínt, a rendezvényt, kimenni, elszívni a cigarettát, és újra visszajönni és bekapcsolódni egy eseménybe, aminek adott esetben aktív részese a vendég - sorolta Asztalos Lehel üzletvezető.

Románia lakosságának harminc százaléka dohányzik. A törvénytől azt remélik, hogy ez az arány csökken. Az Európai Unióban 14 millió ember szenved olyan betegségben, amelyet dohányzás okoz.

Forrás: hirado.hu

A dohányzás elzárja az artériákat

Jóval gyakrabban alakul ki az artériák elzáródása a dohányzó nőknél, mint nemdohányzó társaiknál, ám leszokással csökkenthetik ennek kockázatát - állapították meg svájci kutatók tanulmányukban.

Az Annals of Internal Medicine című orvosi folyóiratban ismertetett felmérés szerzői úgy találták, hogy a dohányzó nőknél akár 17-szer nagyobb lehet a perifériás artériás betegség (PAD) kifejlődésének valószínűsége.

Mintegy 8 millió amerikai él ezzel a betegséggel, amely általában akkor jelentkezik, amikor az atherosclerosis, az artériák megkeményedése és beszűkülése akadályozza a vér áramlását a lábba. A vezető tünet ilyenkor a lábszár fájdalma, illetve lábikragörcsök jelentkezése a szokásos napi tevékenység, akár könnyű séta közben. Az atherosclerosis sok esetben a szív koszorús ereit is érinti, ezért a fájdalmas láb komolyabb baj előjele is lehet. A mostani tanulmányba mintegy 40 ezer 45 év feletti, alapvetően egészséges amerikai nőt vontak be, akiknek az egészségi állapotát 13 éven át követték nyomon. Ez alatt összesen 178 nőnél alakult ki a PAD.

A tanulmány eredményei közül jó hír, hogy a dohányzás elhagyásával csökkenthető a PAD megjelenésének kockázata. Azokhoz a nőkhöz képest, akik egész életükben nem dohányoztak, háromszor volt nagyobb kockázata a PAD kialakulására a követés 13 éve alatt a dohányzásról leszokott nőknek. Azoknál azonban, akik folyamatosan dohányoztak, ennél jóval nagyobb PAD-rizikó jelentkezett: a napi 15 szál cigarettánál kevesebbet szívóknál kilencszeres, az annál többet dohányzóknál 17-szeres kockázata volt a tünetcsoport megjelenésének. "A legfontosabb megállapításunk, hogy a dohányzásról való leszokás jelentősen csökkenti a kockázatot" - emelte ki David Conen kutatásvezető, a bázeli egyetemi kórház munkatársa.

Forrás: hvg.hu

A dohányzás és a rákos daganatok kapcsolatáról

A dohányzás és a rák kialakulásának kapcsolata köztudott. Minden hatodik dohányos tüdőrákban hal meg és az ezzel a betegséggel kezelt betegek több mint 90 százaléka a dohányos. Persze a dohányzás nem csak a tüdőrák kialakulásában játszik szerepet.
Somlyai Gábor biológus a Mokkában azt mondta: a halálos daganatok fele hozható összefüggésbe a dohányzással. Beszélt a megelőzésről is.

VIDEÓ

Június 15-től az egész városban tilos a dohányzás

A világörökség részét képező Malacca City lesz Malajzia első dohányzásmentes városa.

A délkelet-ázsiai ország egészségügyi minisztere hétfőn jelentette be, hogy június 15-től tilos lesz rágyújtani Malacca állam félmillió lakosú fővárosában. Liow Tiong Lai elmondása szerint a lépéstől egyrészt a turisták számának növekedését várják, másrészt remélik, hogy a tiltás segít majd visszaszorítani a dohányzást a meglehetősen rossz statisztikákkal rendelkező országban. Mint hozzátette, a tilalom a műemlékek állagának megóvását is szolgálja. „Friss levegőt és tiszta környezetet szeretnénk teremteni a turisták és a malajziaiak számára egyaránt, hogy élvezhessék a történelmi várost” – fogalmazott.

A dohányzásmentes övezet lefedi Malacca City teljes 4,2 négyzetkilométeres területét, valamint négy további körzetet Malacca állam déli részén. A kilátásba helyezett bírság 300 maláj ringgit (18 ezer forint), a maximális büntetés azonban elérheti az 5000 ringgitet (300 ezer forint). Malacca főminisztere, Mohamad Ali Rustam a Star Daily című lapnak elmondta, hogy az államban további turisztikai helyszíneket is dohányzásmentessé terveznek nyilvánítani.

Malacca több mint 500 éven át szolgált a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem és kulturális kapcsolatok fontos helyszínéül. A 15. században itt alapították meg a maláj szultánságot, amelyet a következő század elején a portugálok és a hollandok meghódítottak.

Az UNESCO 2008-ban vette fel Malaccát és a közeli Georgetownt a világörökségi helyszínek listájára, a Malacca történelmi negyedében zajló fejlesztések miatt azonban a közelmúltban felmerült e város listáról való levétele.

Forrás: MTI

Mindig megéri leszokni róla

Világszerte több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. E szenvedély évente több mint 3 millió ember halálát okozza. Magyarországon évente 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. A korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, ha nem teszünk ellene. Mindig megéri leszokni róla.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy 20 százalékát teszi ki.

Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek óta sem tudják visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigizett. Sokan a szülőktől látják, és szívják. Minden ötödik gyerek egy doboz cigit szív el passzív dohányosként egy hétvége alatt.

Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a május 31-ei Nemdohányzók világnapja alkalmából tatott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, és az összes halálos rákbetegség 30-35 százalékáért, ugyanakkor az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért e káros szenvedély a felelős. A koszorúér betegségek harmada is a dohányzás számlájára írható. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha leszoknának.

Magyarországon a felnőtt lakosság harmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni. Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát - fűzte hozzá, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák kockázata a felére csökken.

Tóth Kálmán, az MKT főtitkára a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy mindenkinek - még maguknak az orvosoknak is - gondos figyelmet kell fordítania a kockázati célértékek karbantartására. Fontos, hogy az emberek ügyeljenek vérnyomásukra, vércukor és koleszterin szintjükre, de emellett az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás egészségmegőrző szerepe is lényeges.

A kockázati tényezők csökkentésének jelentőségét is hangoztatta Prof. Dr. Tóth Kálmán. Mint mondotta a vérnyomás tekintetében a 140/90 Hgmm-es érték elérésére kell törekedni, míg a vércukorszint 5,8 mmol/l-es és a koleszterinszint 5 mmol/l-es értéke a mérvadó. A professzor azt tanácsolta, mindenki igyekezzen követni a mediterrán diéta előírásait.

Naponta legalább 30-40 dkg gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, valamint a sószegény étrend követése kifejezetten jótékony hatású a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából. Különösen ügyelnie kell a helyes életmódra azoknak, akik családjában egy bizonyos kor - nők esetében 65 év, férfiaknál 55 év - előtt szív- és érrendszeri haláleset fordult elő valamelyik családtagnál. A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásában ugyanis genetikai tényezők is szerepet játszanak.

Merkely Béla professzor a dohányzást szabályozó törvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: az MKT üdvözli a döntést, azonban továbbra sem elégszik meg a 2012-től hatályos rendelkezésekkel, további szabályozások bevezetését szeretné elérni a dohányzás még nagyobb mértékű visszaszorítása érdekében. Az MKT a többi társasággal karöltve szorgalmazni kívánja a dohánytermékek árának emelését, a káros szenvedélyről való leszokás támogatásának megfelelő finanszírozását, valamint az ehhez szükséges szakemberek képzését, biztosítását.

Továbbá a társaságok szeretnék elérni a dohánytermékek csomagolásának és reklámozásának még szigorúbb szabályozását az elrettentés jegyében, valamint még nagyobb szerepvállalásra biztatják a médiát a dohányzás káros hatásainak bemutatásában. Ezeknek az eszközöknek az együttes alkalmazása révén lehet igazán eredményesen visszaszorítani a dohányzás térhódítását.

Forrás: népszava.hu

Az ÁNTSZ komolyabban ellenőriz a dohányzás szigorítása után

A dohányzást szigorító, a jövő év januárjában hatályba lépő törvény betartásának majdani komoly ellenőrzésére készül az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

Paller Judit országos tiszti főorvos a dohányzásmentes világnap alkalmából tartott keddi, budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: még hét hónap van arra, hogy az egyének, a szervezetek és a hatóságok felkészüljenek a törvény életbe lépésére.
Közlése szerint ez idő alatt az ÁNTSZ kidolgozza az ellenőrzés módszereit. Példaként kiemelte, hogy egy munkahelyen a füst és csikk egyértelmű jel, de emellett keresik azt a módszert is, amellyel nagy bizonyossággal kimutatható a dohányzás - vagyis az, hogy "történt-e égés" - az adott helyiségben.
Paller Judit elmondta: a hatóság által kiszabott büntetés "kettős felelősségű", ez azt jelenti, hogy ha valaki például egy munkahelyen rágyújt, akkor a munkáltatót és a munkavállalót is megbüntetik. A törvény szerint az egyénekre kiszabható bírság 20 ezertől 50 ezer forintig terjedhet, míg szervezetek esetében 1,5-2,5 millió forint is lehet.
Mint hozzátette, a törvény januári hatályba lépése után három hónapos türelmi időszak következik, csak áprilistól szabnak ki bírságot. Ettől függetlenül fokozott ellenőrzést terveznek, hogy megértessék, komolyan veszik a törvény betartatását.
Az országos tiszti főorvos hangsúlyozta, hogy a parlament nem a dohányzók ellen, hanem a nemdohányzók védelmében fogadta el nagy többséggel a törvényt. A dohányfüst ugyanis rákkeltő és toxikus – szögezte le, hozzátéve: ennek nincs minimális dózisa, minden légvételnek, minden slukknak egészségkárosító kockázata van.
Kiemelte: a tüdőrák okozta halálozások tekintetében Magyarország világelső, márpedig ennek kialakulása az esetek 90 százalékában összefüggésbe hozható a dohányzással. A törvényi szigorítás ezért három célt szolgál: a dohányzás csökkentését, a nemdohányzók arányának növelését, valamint a passzív dohányzás csökkentését.
Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője elmondta: ellenőrzéseikről nyilvántartást vezetnek, hogy követni tudják, az egyes helyeken milyen eredménnyel jártak. Az adatok feldolgozása egy külön munkacsoport feladata lesz; a törvény célja az attitűdváltás.
A sajtótájékoztatón Gauden Galea, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális irodáján belül a nem fertőző betegségek részlegének a vezetője, a dohányzásmentes világnap alkalmából elsőként gratulált ahhoz, hogy áprilisban a parlament megszavazta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását.
Gauden Galea szerint a törvénynek jelentős eredményei lesznek a gazdaságot és az emberek egészségét tekintve. Mint mondta, azon országok közül, ahol bevezették a szigorítást, már néhány hónapon belül 20-40 százalékkal csökkent a kórházakban a szívinfarktusos esetek száma.

Forrás: fmh.hu

19 percenként meghal egy ember a dohányzás miatt - ma van a Nemdohányzó Világnap

A Ma reggel vendége Becker Dávid vezetőségi tag, Magyar Kardiológusok Társasága

VIDEÓ

A rettegett COPD 90%-a dohányzás miatt fejlődik ki!

Május 31-én a Nemdohányzó Világnap keretében világszerte a dohányzás káros hatásaira hívják fel a figyelmet, amely számos betegség, köztük a COPD hátterében áll. A dohányosok kockázata, hogy meghalnak ebben a ma már egyre közismertebb idült légúti betegségben, közel 13-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké.

A COPD a környezetből a légutakba kerülő gázok és szennyező részecskék – legtöbb esetben a dohányfüst – hatására jön létre. Ez a krónikus gyulladásos betegség elsősorban a kishörgőket és a tüdő léghólyagocskákat támadja, amelynek eredményeként a légutak beszűkülnek, így a beteg kevesebb oxigénhez jut, fulladni kezd.

Eleinte ezek a tünetek csak nagyobb fizikai megterhelés alkalmával jelentkeznek, de a betegség progressziója során ez a helyzet állandósulhat. A tünetek közé tartozik még a köhögés, a légszomj, a nehézlégzés és a jelentős mennyiségű és rendszeres köpetürítés. Ezek nagymértékben kihatnak a beteg életminőségére, legsúlyosabb formájukban még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozva őket.

Az Egészségügyi Világszervezett adatai szerint a COPD (= krónikus, elzáródással járó légúti betegség) betegek száma világszerte 210 millióra tehető, s évente közel 3 millió ember hal meg ennek a betegségnek köszönhetően. Ma Magyarországon a tüdőgondozókban több mint 140.000 COPD-s beteget tartanak számon, viszont ez a szám a szakértők szerint felderítetlen esetekkel együtt közel félmillióra is rúghat.

A COPD diagnózis megerősítése légzésfunkciós vizsgálattal történik, azonban az esetek többsége sokáig felderítetlen marad, mert a betegség csak előrehaladott állapotban okoz panaszokat. Idővel a COPD akut fellángolásainak következtében a betegség súlyosbodik, a légzésfunkció romlik, s a tüdő állománya roncsolódik.

Az elmúlt évek során számos COPD vizsgálatot folytattak, amelyek megerősítették, hogy a COPD-ben szenvedő betegek 90%-a aktuálisan dohányzik vagy korábban dohányzott. A dohányosok COPD mortalitási kockázata 12,7-szer nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak, s ez a kockázat dózisfüggő – a betegség gyakorisága és súlyossága egyértelműen összefügg az elszívott cigaretták számával. Éppen ezért fontos a dohányzás mielőbbi elhagyása, amelynek eredményeként a légzésfunkció vesztésének üteme mérsékelhető.

Napjainkban szerencsére léteznek már olyan modern terápiák, amelyek a tüdőfunkció jelentős és tartós javulását eredményezik akár 4 éven át. Amennyiben időben felismerik a COPD-t, ezek a hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltetik a betegség első fellángolását.

A kezelés napi egyszeri használat mellett jótékony hatással van a COPD klinikai lefolyására, és javítja a betegek életminőségét. Ez az újfajta terápia a COPD egyik fő visszafordítható mechanizmusát, a kolinerg hörgő-összehúzódást célozza meg. Eredményeként a betegek könnyebben lélegeznek, mert megnyílnak a beszűkült légutak, és 24 órán át nyitva is maradnak.

Forrás: egészségkalauz.hu

Nemdohányzók világnapja: ne gyújts rá!

Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36%-a dohányzik rendszeresen.

Világszerte ezen a napon tartják a nemdohányzók világnapját (NON-Smoking Day), melyet a WHO 1987-ben hívott életre azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

A dohányzás következtében kialakuló betegségek által leginkább érintett orvosi társaságok az idei világnap alkalmával szeretnék hangsúlyozni azt, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadott módosításaival immáron hazánkban is eredményesebben megvalósulhat az egészség hatékonyabb védelme. A dohányfüstmentes környezet biztosítása a zárt légterű helyiségekben, nemcsak a nemdohányzók, de közvetve a dohányosok egészségét is óvja!

A törvény 2012-es bevezetése, időt enged az érintett intézmények „felkészüléséhez", és kiváló lehetőséget teremt a leszokást széles körben népszerűsítő kampányok megvalósításához.

Statisztikai adatok szerint Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36%-a dohányzik rendszeresen, és katasztrofálisan megemelkedett a dohányzás a fiatal nők körében (18-35 évesek: 48%). Mindezek következményeként sajnos világelsők vagyunk a tüdőrák halálozást illetően, renkívül magas a dohányzással összefüggő megbetegedések és halálesetek száma, illetve a magyar lakosság átlagéletkora a legalacsonyabbak között van Európában.

Ezért is rendkívül fontos a leszokást támogató programok, lehetőségek propagálása, hiszen ennek egészség-gazdasági hozadéka az egyéni érdekeken túl össztársadalmi, - kormányzati érdek is.

A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot. A leszokást követően rövid időn belül csökken a szívbetegségek, elsősorban a szívizom infarktus kockázata, heteken, hónapokon belül javulnak a légzőszervi tünetek. Meggyőző adatok igazolták más országokban azt, hogy a zárttéri dohányzás tilalma 10-17%-kal csökkentette már egy éven belül az akut szívizom infarktus miatt kórházba került betegek számát. Egy év elteltével felére csökken a kardiovaszkuláris betegségek, így a stroke, a perifériás érbetegségek kockázata. Tíz éven túl a tüdőrák kockázatának 50%-os csökkenése érhető el. A dohányosok számának csökkenése a dohányfüst által okozott légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések visszaszorulását eredményezi a passzív dohányosok körében is. A passzív dohányzás okozta egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei azok a kiskorú gyermekek, akik közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének!

A dohányzás visszaszorítását eredményező, a leszokást segítő programok eredményessége csak megfelelő orvosszakmai és finanszírozási háttérrel valósítható meg. A dohányzás szenvedélybetegség, amelynek lényege fizikai és pszichológiai függőség. A dohányosok többségének, 75%-a szeretne leszokni, azonban önerőből ezt különösen nehéz elérni a megvonási tünetek illetve a nikotin utáni vágy megjelenése miatt. Ezért ez mindösszesen az esetek kevesebb, mint 5%-ában valósul meg. A leszokást támogató programoknak tehát a jó elérhetőség mellett meg kell valósítania a rágyújtási kényszer, a sóvárgás eredményes kezelését is.

A dohányzás sikeres visszaszorítása, a leszokás eredményes megvalósítása a törvénymódosításon kívül számos egyéb intézkedést tesz szükségessé az egészségpolitika, a kormányzat részéről. A leszokás támogatásának megfelelő finanszírozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő számú szakrendelés, szakember, és ehhez szükséges készítmény álljon rendelkezésre az érintettek részére.

A dohánytermékek árának emelésével, mely leszokásra ösztönző hatásán túl, az államkassza számára is plusz bevételi forrást jelent, biztosítani lehet a leszokás támogatás többlet forrásigényét is.

A nemdohányzók világnapja alkalmából, az orvosi társaságok nevében ezúton is kérünk minden dohányzó állampolgárt, hogy legyenek tekintettel nemdohányzó társaikra - különös tekintettel a várandós édesanyákra, csecsemőkre, kisgyermekekre, idős beteg emberekre - és nem utolsó sorban saját egészségük védelmében a mai napon ne gyújtsanak rá!

Forrás: Weborvos.hu