A Utah Egyetem munkatársai bebizonyították,
hogy a mind a cigaretta, mind a dohányzás következtében kialakuló
krónikus légúti betegség (COPD) a vér fehérjéinek kémiai módosítását
eredményezi.
A szív- és érrendszeri betegségek
képezik a fejlett világban a halálokok többségét. Ismert, hogy ezen
állapotok kialakulásának kockázatát fokozza mind a dohányzás,
mind a passzív dohányfüst-terhelés. A jelenség alapjainak megértése
segíthet új kezelési módszerek kifejlesztésében, melyek segítségével
csökkenteni lehetne a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását.
A nitrotirozin nevű anyag egy gyulladást, és az oxidatív károsodást jelző vegyület, mely mutatja az érfal belhártyájának állapotát is. Mind a
dohányzás, mind a COPD befolyásolja a nitrotirozin nevű anyag szintjét, melynek eltéréséből a
kutatók következtettek az érfal állapotára - az érfal károsodása felelős
a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért. A dohányzókban a
nemdohányzókhoz képest alacsonyabb volt a nitrotirozin szintje, azonban
amennyiben a betegnél COPD
is jelent volt, inkább magasabb szint volt tapasztalható. Vagyis mind a
túl nagy mennyiségű, mind a túl kevés nitrotirozin hasznosnak bizonyult
a folyamat követése szempontjából.
A vizsgálat során 458 résztvevő vérplazmáját elemezték, mintegy 23 lehetséges biomarker szempontjából. Az alanyok között volt jelenlegi, illetve korábbi dohányos, nem dohányos, és passzív dohányzásnak kitett egyén is. A dohányosok egy részénél COPD is fennállt. Egy igen bonyolult ELISA-módszer segítségével sikerült kiszűrni a 23 vegyületből a leghatásosabbat: a nitrotirozint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése