"Inkább a kisfiamra költök, mint cigarettára!"

Az Európai Unióban a becslések szerint évente több mint 650 ezren halnak meg a dohányzás következtében, és minden harmadik ember dohányos. Pedig aki leszokik, számos pozitívumot tud felsorolni a füstmentes élet mellett.

 

"A leszokott dohányosok megállíthatatlanok" - ezzel a szlogennel indult útjára egy egész Európára kiterjedő, hároméves dohányzásellenes kampány (www.exsmokers.eu).A kezdeményezés ezúttal a dohányzás káros hatásai és következményei helyett a volt dohányosok eredményeire irányítja a figyelmet, valamint teljesen ingyenes segítséget nyújt a leszokáshoz egy különleges on-line program segítségével.Magyarországot egy 25 éves debreceni fiatal, Goóz István képviseli a kampány során, őt kérdeztük, neki hogy sikerült megszabadulnia a káros szenvedélytől, és azt is elárulta, hogy hol gyökerezik a magabiztos kiállás és optimizmus, ami a róla készült kampányfotókról árad.

Mikor gyújtott rá az első szál cigarettára, még emlékszik? 

Nyolcadik általános után, nyáron. Egy volt osztálytársam felhívott magához, ő akkor már dohányzott, megkínált. Gondoltam, miért ne. Nálunk egyébként is többen dohányoznak, a szüleim, testvérem, unokatestvéreim is. 

Mit jelentett a cigaretta a mindennapokban? 

Gyakorlatilag megszokássá vált idővel, és kifejezetten voltak olyan helyek, ahol egyszerűen rá kellett gyújtanom, még akkor is, ha előtte akár két perccel is dobtam el az utolsót. Étkezés után, amikor jól teleettem magam, természetes volt - ahogy a legtöbb dohányosnak -, hogy cigarettával fejezzem be. Amikor a bulik alatt alkoholt is fogyasztottam, természetesen akkor is mindig előkerült a doboz. Mivel van egy kis szívproblémám, az alkoholtól viszont eltiltottak, maradt hát a cigaretta.

A cigarettás dobozok feliratai és az egészségügyi kockázatok sem rémítették el ezek szerint. Próbált korábban leszokni? Mi volt, ami végül segített?

Az anyai nagyapámról mesélték például, hogy nagyon nagy dohányos volt, bár már régen leszokott. Neki mondták az orvosok, hogy vagy azonnal leteszi, vagy le kell vágni a lábát érszűkület miatt. Visszagondolva ez a történet sem hatott rám, nem voltam még annyira felnőtt. A mai eszemmel egy ilyen is elrettentő lenne, akárcsak a környezetem visszajelzései. Sokszor megkaptam például a gyermekem édesanyjától, hogy olyan, mintha egy hamutállal csókolózna, ráadásul sokba kerül. A különféle leszoktató módszerekben egyáltalán nem hiszek, hiszen a rászokás is fejben dől el, így saját elhatározás kérdése a leszokás is. Én még középiskolában megfogadtam, hogy ha egyszer családot szeretnék, le fogom tenni, egyrészt hogy már egészséges körülmények között történjen a fogantatás, másrészt pedig azért, hogy a gyermekem ne abban nőjön fel, hogy füstölök, és jó példát lásson. 10 év dohányzás után 2009. január 27-én szívtam el az utolsót, majd november 30-án megszületett a fiam, Krisztián.

Hogy került be a kampányba, mint magyar kampányarc?

A Facebook-on láttam egy felhívást augusztus elején, amit kiszúrtam a többi közül. Feltöltöttem a fotómat és a történetemet, hogy hogyan szoktam le, végül engem választottak a pályázók közül. Augusztus 13-án már Londonban fotóztak a többi uniós ország képviselőjével együtt.

A többi uniós "arc" milyen történettel érkezett a fotózásra?

A műteremben többekkel beszélgettünk, változó volt a motiváció. Volt egy srác, akinek például szklerózis multiplexe van, ő úgy gondolta, elég nagy baj ez magában, nem hogy dohányozzon is mellé. Egy svéd anyuka még teherbeesése előtt leszokott, de már pocakkal jött a fotózásra. A francia fiú, akit kiválasztottak, talán azért kerülhetett be, mert nagyon nagy sportember lett belőle, mióta nem füstölög.

Mennyire inspirálja a története a barátait, családját?

Több ismerősömmel találkoztam azóta, hogy megvolt a fotózás, megjelentek a képek, mindenki tanácsokat kér és ötleteket, hogy kezdjen hozzá a leszokáshoz. Az iCoach például nagy segítség lehet mindenkinek.

...mert a kampány része egy szabadon hozzáférhető, internetes, digitális leszoktató módszer is, az iCoach. Mesélne erről?

Regisztráció után (www.stopsmokingcoach.eu) kitölt az ember egy kérdőívet, és kiderül, a dohányzás szempontjából az öt stádium közül melyiknél jár. Én az ötödikben, az utolsóban, ami annyit jelent, hogy már leszoktam. Nekem abban segít, hogy minden nap kapok egy tippet e-mailben, hogy hogyan ne szokjak vissza, hogyan tölthetem hasznosabban a cigarettázással töltött 5-10 perceket, hogy vonjam el a figyelmemet stresszhelyzetben, amikor esetleg már nyúlnék a zsebembe a dobozért.

A fotók és a nyilatkozatai alapján egyáltalán nem úgy tűnik, mint aki valaha is újra rágyújtana. Mi az, ami megerősíti abban, hogy jobb exdohányosnak maradni?

Ha valaki le akar szokni, magának tűz ki egy célt, és ha véghez tudja vinni, akkor azt csakis magáért teszi. A dolgot segíti, ha más is mellette áll, akiért érdemes - mint nekem a családom -, hiszen ez erőt ad. A dohányról sem árt tudni, mennyire egészségtelen. A mezőgazdász végzettségem miatt én is tudom, hogy a dohánylevél a talajból felveszi a nehézfémeket, és higanyt, kadmiumot szívni nem túl egészséges, a fehérvérsejtekre nézve sem. A pénz sem utolsó: két doboz cigaretta árából már kijön ez mozijegy, és lehet másra költeni azt a havi 15 ezer forintot. Én például inkább a kisfiamra költök, mint cigarettára... Ő a legfontosabb.

Forrás: hazipatika.com