Nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata azokban a nőkben, akik a
menopauza előtti korban, különösen még gyermekszülés előtt dohányoznak -
állapították meg amerikai kutatók.
Az emlőrák világszerte a leggyakoribb a nőket sújtó daganattípusok
közül. A dohányfüstben található rákkeltő anyagok, melyeknek a tüdőrák
kialakulásában játszott oki szerepe régóta ismert, az emlőrák
kiváltására is képesek lehetnek.
A kései szülés és a szoptatás elmaradása növeli az emlőrák kockázatát
Jelenlegi ismereteink szerint az emlőrák kockázatát veleszületett és
életmódbeli tényezők egyaránt befolyásolják. A legjelentősebb genetikai
hajlamosító tényező a BRCA1 és 2 gének mutációja. Az emlőrák kockázatát
növelheti a hosszú termékeny időszak (korai első menstruáció és kései
menopauza), a gyermektelenség vagy kései első szülés, és a szoptatás
elmaradása. Míg ezek a paraméterek nem, vagy nem egykönnyen
befolyásolhatók, a megelőzés szempontjából nagy hangsúlyt kapnak azok az
életmódbeli hajlamosító tényezők, amelyek elvben teljesen
kontrollálhatók.
A táplálkozás is befolyásolja a daganat kialakulását
Amiket leginkább érdemes elkerülni: az állati zsiradékban gazdag,
rostokban és vitaminokban szegény táplálkozás, az elhízás, és a
mozgásszegény életmód, valamint az alkoholfogyasztást és a dohányzás,
amelyet sokan és sokszor gyanúba kevertek már a daganattípussal
kapcsolatban.
Most megjelent tanulmányukban Fei Xue és kollégái a brighami Női
Klinika és a Harvard Egyetem Klinikája (Egyesült Államok) archívumainak
felhasználásával az 1976 és 2006 közötti időszakból 111140 aktívan
dohányzó, illetve az 1982 és 2006 közötti időszakból 36017 passzív
dohányos (vagyis mások dohányfüstjét elszenvedő) nő adatait tekintették
át, hogy pontosabb képet kapjanak az aktív és passzív dohányzásnak az
emlőrák kialakulásában betöltött szerepéről.
Minél fiatalabb korban kezd dohányozni egy nő, annál nagyobb a kockázat
A vizsgált időszak alatt a résztvevők közül 8772 nőben alakult ki
emlőrák. Ennek kockázata annál magasabbnak bizonyult, minél nagyobb volt
a pillanatnyi és korábbi aktív dohányzás mértéke, minél hosszabb volt a
dohányosként töltött idő, minél fiatalabb korban kezdett a beteg
dohányozni, illetve minél magasabb volt nála a doboz-év szorzat értéke
(a naponta elszívott doboz cigaretták száma megszorozva az adott
dohányzási aktivitású évek számával).
A menopauza fordulópont az emlőrák kialakulása szempontjából
A menopauza előtti dohányzás egyértelműen növelte az emlőrák
kockázatát, míg a menopauza utáni dohányzás, úgy tűnik, csekély
mértékben csökkentette. Ez utóbbi jelenséget a kutatók a dohányzás
ösztrogént ellensúlyozó hatásával próbálják magyarázni. Eszerint a
dohányzás tovább csökkenti a menopauza után amúgy is alacsony
ösztrogén-szintet, s ez esetleg viszonylagos védelmet nyújthat az
emlőrákkal szemben. (Ennek ellenére természetesen menopauza után is
káros a dohányzás, hiszen az emlőrákkal szemben a tüdőrák és más
daganattípusok kockázatát növeli.)
A passzív dohányzás nem növeli az emlőrák kockázatát
Ugyanakkor azok körében, akik sosem dohányoztak, illetve gyerekként
vagy felnőttként dohányfüstnek voltak kitéve, nem volt tapasztalható az
emlőrákos esetek halmozódása. A dohányos szülőkkel egy háztartásban
töltött gyermekévek, az otthoni és munkahelyi passzív dohányzás, illetve
a dohányossal egy háztartásban leélt évek száma - miután az
eredményeket a többi lehetséges hatótényező figyelembe vételével
korrigálták - nem mutatott összefüggést az emlőrák kockázatával.
A kockázati tényezők hatása összeadódik
A vizsgálat eredményeit összegzendő a kutatók kidolgoztak egy
kombinált mutatót, amely magában foglalja a mennyiséget, az életkort a
dohányzás megkezdésekor, és a dohányosként eltöltött teljes időtartamot.
Ezt az indexet az emlőrák előfordulásával összevetve az a tendencia
rajzolódott ki, hogy míg a könnyű és közepesen erős dohányosokban a
kockázat fokozódása nem kimutatható, azoknak az erős dohányosoknak, akik
fiatalon kezdték a dohányzást, illetve hosszú ideig és sokat
dohányoztak, számottevő kockázatnövekedéssel kell szembenézniük. Ez
összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a dohányzás különböző
mérőszámai egyenként is, együttesen pedig összeadódó jelleggel
gyakorolnak hatást az emlőrák kialakulására.
forrás: origo.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése